Divatjog: szerzői jogi kitekintés Amerikába és Európába (2. rész)

Kendall Jenner

A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője most induló sorozatában, a hazai médiában úttörő vállalkozásként, a divatjog, a szerzői jog és a dizájnvédelem fontos nemzetközi és hazai kérdéseit járja körül. Dr. Francis-Hegedűs Veronika írásának második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.

A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője sorozatának első, itt olvasható részében arról írt többek között, hogy a divatjog egy olyan átfogó jogterület, amely a modern kor olyan problémáira fókuszál.

Ilyen probléma például divatcikkeik dizájnjának oltalmazhatósága, a koppintások, hamisítások elleni védelem, az online forgalmazás biztonsága, finanszírozási struktúrák kialakítása a start-up fázistól kezdve az üzletépítés teljes folyamata alatt, amelyben mindennaposak lehetnek akár a pénzügyjogi, munkajogi, de a fogyasztóvédelmi és a versenyjogi kérdések is.

Divatjog Amerikában

Amerikában a divatterv alapján megvalósított divatipari termékek egészének szerzői jogi védelme jelenleg nem létezik, annak ellenére, hogy az iparág jelentősen hozzájárul a gazdasági mutatókhoz és a divattervezés Amerikában köztiszteletnek örvendő művészetként elismert tevékenység (például a new york-i Metropolitan Museum of Art-ban, de más múzeumban is számos híres tervező ruhája kiállítás keretében örvendezteti a közönséget).

Egy szoknyán szereplő eredeti, egyedi minta - amely elválik a divatcikk gyakorlati funkciójától és művészeti elemnek minősíthető – azonban állhat szerzői jogi védelem alatt. Az óceán túloldalán tehát meghatározó az, hogy egy divatcikken van-e annak funkciójától – mind fizikailag és elméletileg – elkülöníthető művészeti értékkel bíró rész, elem, amely érdemes szerzői jogi védelemre – hangsúlyozta dr. Francis-Hegedűs Veronika.

Ha van, attól az egész divatkreáció szerzői jogilag még nem lesz védett, csupán az a része, amely művészeti értékkel bír és egyértelműen elválik a funkciótól. Csak érdekesség, hogy 2012-ben megszületett az Innovatív dizájn védelmi törvény („Innovative Design Protection Act”) tervezete, amely szerint a divatkreációk egésze 3 éves szerzői jogi védelem alá esnének. A törvénytervezet azonban már három éve a szenátus előtt fekszik.

Az európai szabályozás

Ezzel szemben Európában a hatályos közösségi jogi irányelvek, és az azokhoz közelítő tagállami nemzeti szerzői jogok sokkal szélesebb körben biztosítják a szerzői jogvédelmet a divattermékek, iparművészeti alkotások számára – emelte ki a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

Ugyan a nemzeti jogok sem valósítanak meg teljes jogharmonizációt, sőt a tagállamok között sokszor jelentősek az eltérések, de összességében elmondható, hogy a csúcsdivat, vagyis az „haute couture” számára jogi szemszögből nézve Európa egy szabályozottabb piac.

Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Angliában például a ruhaipari termékek szerzői jogi védelem alatt állhatnak, ha teljesülnek a tagország szerzői jogi törvényében kialakított feltételei, azaz többnyire hogy az alkotás egésze legyen egyedi, eredeti és művészi jellegű.

Angliában a szerzői jogvédelemhez mindhárom feltétel szükséges, amelyek teljesítése azonban a gyakorlatban sokszor nehézkes. Egy konkrét ügyben például a Lordok Háza úgy találta, hogy egy megjelenésében egyedi öltöny nem annyira különleges, hogy művészi jellege legyen, ezért nem kapta meg a szerzői jogvédelmet. A szigetországban ez nem egyedi eset, a jogvédelem sokszor csak elméletben létezik.

A német és francia szabályozás érdekességei

Németországban és Franciaországban a művészi jelleg nem előfeltétel, itt elegendő, ha a divattermék egyedi, eredeti – mutatott rá dr. Francis-Hegedűs Veronika.

dr. Francis-Hegedűs Veronika, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás:dr. Francis-Hegedűs Veronika

Németországban egy bíróság például kimondta, hogy szerzői jogi védelem illeti meg egy estélyi ruha szabásmintáját, amelyen szarvasagancs minta volt látható. Kifejezetten dizájner barát a Francia szerzői jogi törvény is, ugyanis szerzői jogi védelemben részesít minden olyan eredeti divatterméket, amely „a tervező személyiségét tükrözi”.

Továbbá, a francia törvény kifejezetten nevesíti az „évszaktól függő divatcikkek és öltözékek” kategóriáját. Elvárás azonban itt is, hogy a divattermék eredeti jellegű legyen, amelynek bizonyítása épp a gyorsan változó trendek miatt sokszor nem könnyű. Érdekes jogeset a Lancôme ügy, amelynek tárgya a Trésor parfüm volt. A francia legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy az illat nem kaphat szerzői jogi védelmet, mert egy szimpla know-how áll mögötte.

A mi szabályozásunk

Hazánkban a szerzői jogi védelem - amely a szerző halála után 70 évig áll fenn és semmilyen nyilvántartáshoz nem kötött - a szerzői jogi törvény alapján kiterjed az iparművészeti alkotásokra, jelmezre, díszletre, és azok terveire. Így tehát Magyarországon egy ruha és annak terve is védelmet élvezhet.

Mindez azt jelenti, hogy adott esetben egy kreáció jogellenes másolása esetén a szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a hazai divattervezők jogosultak lehetnek a bitorlókkal szemben fellépni. Nálunk is elvárás az egyéni, eredeti jelleg, de a pontos értelmezést illetően a hazai jogesetek száma elenyésző – utalt rá a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

A szerzői jog tartalmát tekintve tehát a védelmi idő alatt a szerző jogosult fellépni a felhasználás, másolás jogsértő eseteiben bárki ellen. Tisztázandó azonban, hogy a koppintás mely foka az, amely jogsértő.

Az az eset, amikor egy fiatal divattervező például Coco Chanel régi darabjait egy magazinban nézegetve egy új, korhű ruhakölteményt alkot a divat nagyasszonyának kreációjától inspirálódva még nem jogsértő, hiszen egy új dolog születik. Az igazi probléma az, amikor egy megjelenésében szinte teljesen azonos hamisítvány esetleg hamis márkajelzéssel ellátva vagy más márkanév alatt jelenik meg egy üzlet polcain.

Versenyképesség és hatékony márkavédelem

A fentieket összegezve, egy márka piaci versenyképességének megőrzéséhez hozzátartozik tehát a hatékony márkavédelem, amelynek egyik, lajstromozáshoz nem kötött innovatív eszköze a szerzői jog.

Emellett legalább ilyen fontos eszközöket kínál az Atlanti óceán partjain innen és túl az iparjogvédelem (lásd például az amerikai trade dress-t), a védjegy (közösségi, nemzeti, nemzetközi), a formatervezési mintaoltalom, valamint a versenyjog (például tisztességtelen verseny, vagy jellegbitorlás) is.

(Ezen jogi eszközökkel és a divatjog további fontos kérdéseivel a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője sorozatának következő részében foglalkozik – a szerk.)