Direktmarketing: nem átvételi elismervényt, hanem szerződést íratnak alá

Gazdasági versenyhivatal, GVH
Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Vágólapra másolva!
Figyelem, amikor a szolgáltató telefonon megkeresi ajánlatával a vállalkozást, majd e kapcsolatfelvételt követően postai úton csomagot küld neki, amelynek átvételekor a címzett vállalkozás nevében a küldeményt átvevő személy egyben aláírja a szolgáltató által küldött megbízási szerződést is – figyelmeztet a Gazdasági Versenyhivatal.
Vágólapra másolva!

A Gazdasági Versenyhivatal felfigyelt arra az utóbbi időben ismét elterjedt, az ügyfelek figyelmetlenségét kihasználó gyakorlatra, amelynek lényege, hogy a szolgáltató telefonon megkeresi ajánlatával a vállalkozást, majd e kapcsolatfelvételt követően postai úton csomagot küld neki, amelynek átvételekor a címzett vállalkozás nevében a küldeményt átvevő személy egyben aláírja a szolgáltató által küldött megbízási szerződést is.

Az átvételkor aláíratott dokumentum egyébként jellemzően jól láthatóan tartalmazza a szerződés megnevezést, és a szolgáltatási díjat és az ingyenes elállási lehetőséget is megfelelően hangsúlyozza.

Nem átvételi elismervény, hanem megbízási szerződés

A nem kellő gondossággal eljáró vállalkozások azonban számos esetben elmulasztják áttanulmányozni a küldeményt, illetve a szolgáltatótól kapott dokumentumokat, elektronikus leveleket, így sok esetben csak az ingyenes elállási időn túl, az aláírt szerződés szerint megküldött első számla kézhezvételekor szembesülnek azzal, hogy a csomag átvételekor aláírt dokumentum nem átvételi elismervény volt, hanem megbízási szerződés.

A GVH több bejelentés kapcsán észlelte azt is, hogy abban az esetben, ha ezt követően a vállalkozás a szolgáltató megtévesztő magatartására hivatkozva vagy más okból vitatja az ilyen szerződés érvényességét, illetve az e szerződés alapján küldött számlát, a szolgáltató fizetési felszólítást küld, amelyben arra hivatkozik, hogy tevékenységét a GVH korábbi bejelentés kapcsán már megvizsgálta, és az a GVH döntése szerint jogszerűnek és tisztességesnek tekinthető.

Ezt kell tudni az eljárásról

A GVH az ilyen tartalmú tájékoztatással kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a GVH-nak valamely magatartás elbírálására irányuló döntése nem általános jellegű, azaz nem terjed ki a bejelentett vállalkozás teljes tevékenységének minősítésére.

A GVH a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kizárólag azt vizsgálja, hogy a bejelentő által sérelmezett magatartás tekintetében fennállnak e a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának törvényi feltételei.

A GVH bejelentéssel kapcsolatos eljárást lezáró végzése a GVH hatáskörébe nem tartozó, illetve versenyfelügyeleti eljárásban más feltétel hiányában nem vizsgálható állítólagosan jogsértő magatartás jogi értékelésére nem terjed ki.

Amennyiben a GVH végzésében azt állapítja meg, hogy nem lát a hatáskörébe tartozó jogsértést valószínűsíthetőnek, az is kifejezetten csak a bejelentéssel érintett konkrét magatartás, az adott ügyben felmerült körülmények tekintetében igaz.

Abban az esetben, ha a szolgáltató nem bejelentéssel kapcsolatos eljárásban, hanem már versenyfelügyeleti eljárásban hozott GVH döntésre hivatkozna, szintén igaz, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat kizárólag az abban meghatározott magatartás vizsgálatára terjed ki és nem az eljárás alá vont teljes tevékenységére.

Szándékos magatartás és tévedésbe ejtés

Az előzőekben ismertetett gyakorlattal kapcsolatban a GVH felhívja továbbá a vállalkozások figyelmét a Polgári Törvénykönyv 6:91. § (1) bekezdésére, amely megtámadási okként ismeri el azt, ha a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti a vele szerződő felet.

Azaz, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyv 6:89. §-ának szabályai szerint megtámadható a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézet jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti jogérvényesítéssel.

Forrás: Szabó Balázs [origo]

Ha a másik félhez intézett jognyilatkozattal történt megtámadás eredménytelen volt, egyéves határidőn belül lehet bírósághoz fordulni. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.

Vigyázni kell az ingyenesnek ígért szolgáltatásokkal

A GVH az ilyen gyakorlatból származó jogviták elkerülése érdekében hangsúlyozza a vállalkozások tudatosságának fontosságát, és javasolja, hogy ingyenes szolgáltatás reményében ne adjon ki vállalkozására vonatkozó adatokat telefonon, ingyenesnek ígért szolgáltatásokat is kizárólag bizonyítható módon rögzített feltételek mellett vegyen igénybe az esetleges későbbi jogviták elkerülése végett.

Amennyiben akár postai alkalmazottak, akár futárok bármilyen dokumentumot nyújtanak át a cégek részére, úgy aláírást megelőzően alaposan el kell olvasni annak tartalmát. A meg nem rendelt küldemények átvétele megtagadható.