Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hatályos jogszabályok alapvető különbséget tesznek a táppénz, illetve az úgynevezett baleseti táppénz között – fejtette ki elöljáróban dr. Csapó Szandra.
A vonatkozó törvényi előírás értelmében táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Mikor jár a táppénz?
A fentiekkel szemben baleseti táppénzre abban az esetben vagyunk jogosultak, ha biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válunk.
A hatályos jogszabályok értelmében a baleseti táppénz alapja a balesetet megelőző időszakban megszerzett jövedelem napi összege, amelyből a jogosultság megléte esetén – a 90 százalékos kifizetéssel járó úti baleseteket kivéve – 100 százalékos kifizetésre vagyunk jogosultak.
A fentiekkel szemben táppénzre való jogosultság esetén mindössze a táppénz alap 60 százaléka, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelés időtartama alatt a táppénzalap 50 százaléka kerülhet kifizetésre részünkre.
A fentiek szerint tehát valamennyi esetben érdemes megvizsgálnunk, jogosultak vagyunk-e baleseti táppénz jogcímén érkező juttatásra – tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A szívroham nem tartozik ebbe a körbe
A vonatkozó jogi szabályozás alapján balesetnek tekinthető az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
E tekintetben fontos megjegyeznünk, hogy a baleseti minőség megállapításához valamennyi, fent megjelölt tényező együttes teljesülése szükséges, így például az emberi szervezetben lezajló folyamatok (például: szívinfarktus, stroke stb.) sajnos nem tartoznak ezen kategóriába.
Az üzemi baleset esetei
A hatályos jogszabály értelmében a fenti baleseti kategóriából üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri.
Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Természetesen a fenti követelmények meglétének kivizsgálása valamennyi esetben egyedileg történik, így egy esetlegesen felmerülő jogvita esetén érdemes jogi képviselőkhöz fordulnunk tanácsolta végezetül dr. Csapó Szandra.
Az eltelt időtartam
Az úti üzemi baleset minősítésénél fontos szerepet játszik az eltelt időtartam, tekintettel arra, hogy a sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezése során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg.
Tartós marad a kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába).
Vannak azonban olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következik be, azt mégsem lehet üzemi balesetnek tekinteni. Nem üzemi a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be, ha munkahelyi rendbontás következménye.
Akkor sem beszélhetünk üzemi balesetről, ha a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén, az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.
Jegyzőkönyvben rögzíteni
Az üzemi baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni - figyelmeztettek a D.A.S. JogSzerviz szakértői. A bejelentett üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősítése tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) határozattal állapítja meg.
Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe. Az üzemi baleset sérültjét az egészségbiztosítás szolgáltatásaként nyújtott baleseti ellátások közül térítésmentes baleseti egészségügyi szolgáltatás és baleseti táppénz illeti.
Az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatása keretében a biztosítottak és a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek üzemi balesetből eredő egészségkárosodása miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához száz százalékos mértékű társadalombiztosítási támogatás jár.
A határozattal üzemi balesetnek elismert külső behatás miatt szükséges ellátások áráért tehát akkor sem kell a térítési díjat megfizetni, ha egyébként nem száz százalékban támogatott az adott ellátás.
