bpv JÁDI NÉMETH: A változó földgáztörvény versenyjogi vonatkozásai (2. rész)

A nemzeti és EU versenyhatóságok kiemelt fontosságú ügyként tekintenek a gázpiacok likviditásának és a földgáz zavartalan áramlásának biztosítására – mondták el az Origónak a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértői. A kétrészes írás második részét olvassa, az első rész itt érhető el.

Múltbeli és jelenlegi vizsgálatok sora szolgál egyértelmű figyelmeztetésként, hogy a gázipari társaságok semmilyen körülmények között sem léphetnek fel versenyellenesen, megakadályozva a liberalizáció hatásainak érvényesülését – mutatott rá Dr. Horányi Márton és Dr. Kovács M. Attila.

A versenyhatóságok agresszíven fellépnek a vertikális területi korlátozásokkal és a horizontális piacfelosztással szemben, illetve az olyan visszaélésszerű magatartások ellen is, amelyek akadályozzák a versenytársak hozzáférését az alapvető (akár határokon átívelő) hálózatokhoz.

Rendeltetési helyre vonatkozó záradékok, piacfelosztás és tisztességtelen árazás

Rendkívüli érdeklődés övezi a Gazprom hosszú távú gázellátási szerződéseit érintő, jelenleg is folyamatban lévő bizottsági eljárást, amelynek keretében a hatóságok korábban helyszíni rajtaütéseket tartottak mind a Gazprom telephelyén, mind a Gazprom közép-kelet európai partnereinél.

Az Európai Bizottság április végén küldte meg a Gazprom részére a hivatalos kifogásait tartalmazó dokumentumot, amely szerint a Gazprom visszaél gazdasági erőfölényével azáltal, hogy a közép- és kelet-európai földgáz piacok felosztására irányuló stratégiát követ, amelynek keretében többek korlátozza a vevőit abban, hogy a Gazpromtól importált földgázt más EU tagállamok területére értékesítsék.

A Bizottság kifogásolja a Gazprom gázszállítási megállapodásaiban szereplő exporttilalmi klauzulákat, illetve az egyéb, rendeltetési helyre vonatkozó kikötéseket, amelyek akadályozzák a régió nyolc tagállama közti szabad földgázkereskedelmet és a gázellátás diverzifikációját.

A fentieken túl a Bizottság a Gazprom tisztességtelen, a költségeket illetve a referenciaárakat jelentősen meghaladó árszintet eredményező árpolitikáját is kifogásolja, valamint azt, hogy néhány tagállamban (Bulgáriában és Lengyelországban) a Gazprom a gázszállítást a szállítási infrastruktúrával kapcsolatos, egyébként nem szükségszerű és indokolható nagykereskedői kötelezettségvállalásoktól tette függővé (pl. a Gazprom által irányított vezetéképítésben történő részvétel, vagy vezetékek feletti ellenőrzési jogok biztosítása).

A bizottsági vizsgálat már jó ideje függőben van, és hivatalos kifogásközlés megküldése, illetve az EU valamint Oroszország közötti egyre növekvő feszültség miatt a tárgyalásos megoldás reménye halványodni tűnik, és bár még mindig lehetőség van az ügy kötelezettségvállalások útján történő rendezésére, a Bizottság egyre közelebb kerül a jogsértés formális megállapításához.

Az ügy a kiemelt politikai vonatkozásain túl egyértelműen emlékezteti a piaci szereplőket arra is, hogy a gázellátási szerződésekben a vertikális területi korlátozások komoly versenyjogi kérdéseket vetnek fel a gázellátási lánc minden szintjén, még akár erőfölényes helyzet nélkül is. A Gazprom ügyben vizsgáltakhoz hasonló korlátozásokat a versenyhatóságok komoly szankciókkal sújthatnak a downstream piacokon (azaz egy nagykereskedő és felhasználója közti megállapodásokban) is.

Ami szintén tiltott együttműködési formákhoz vezethet: közös infrastrukturális beruházások

Ahol rendszerösszekötők és a szállítói vezetékek fejlesztése érdekében beruházásokra van szükség, ott nagy eséllyel a versenyjogi tilalmak is komoly szerepet kapnak – hangsúlyozták a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértői. Bár nagyszabású, határokon átívelő hálózatokat érintő beruházások esetén szükség van a különböző tagállamokban működő gázipari társaságok közötti együttműködésre, a Bizottság által egy korábbi ügyben kiszabott több mint 1 milliárd eurós bírság egyértelműen jelzi, hogy bizonyos esetekben a hálózatok közös üzemeltetése is tiltott együttműködési formákhoz vezethet.

A Bizottság a súlyos bírságot az E-ON és a GDF 1975-re visszanyúló piacfelosztó megállapodásai miatt szabta ki, amelyek egy határokon átívelő vezeték működtetésére vonatkoztak. A megállapodás kikötötte, hogy a felek nem versengenek egymás területein, tekintve, hogy vállalták, nem értékesítenek a közös vezetéken keresztül szállított gázt egymás piacain.

Forrás: [origo] videó

Az ügy egyértelművé teszi, hogy a piacok felosztását célzó/eredményező versenytilalmi megállapodások nem tekinthetők indokoltnak még akkor sem, ha azok egyébként egy nagyszabású infrastrukturális beruházás megvalósítását szolgáló jogszerű együttműködéshez kapcsolódnak. Ez akkor is igaz, ha az infrastruktúrafejlesztés kormányközi megállapodásokon, vagy akár nemzetközi szerződésen alapul.

Mindezen túl, a versenytilalmi megállapodások komoly aggályokat vethetnek fel közös beszerzésre irányuló társulások esetén is, amely a versenyjogi szabályozás gázipart érintő egyik legvitatottabb témája – figyelmeztetett Dr. Horányi Márton és Dr. Kovács M. Attila.

A versenytársak alapvető infrastruktúrához történő hozzáférésének akadályozása visszaélésnek minősül

A szállítási rendszerekhez, különösen a határokon átnyúló kapacitásokhoz való korlátlan hozzáférés kérdésének mind a gázipari szektorális szabályozás, mind az antitröszt hatóságok kiemelt jelentőséget tulajdonítanak.

Számos versenyfelügyeleti eljárás indult európai energiaszolgáltatók, így többek közt az E.ON, RWE, GDF, SUEZ valamint az ENI ellen is, akik a súlyos bírságok elkerülése érdekében inkább kötelezettségvállalás útján biztosították a hatékony verseny érvényesülését, bizonyos eszközeik leválasztása, valamint az infrastruktúrához való szabályozott hozzáférés biztosítása révén. Megfigyelhető, hogy amíg a versenyhatóságok az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai piacokra fókuszáltak, a hangsúly jelenleg a közép-kelet európai piacok felé helyeződik.

Mind a Bizottság, mind a nemzeti versenyfelügyeleti hatóságok számos eljárást indítottak olyan visszaélésszerű magatartások feltárására, amelyek korlátozhatták a versenytársak hozzáférését a szállító vezetékekhez, tárolókhoz valamint az import vezetékekhez.

A trösztellenes hatóságok az ún. capacity hoarding (kapacitáshalmozás) ellen is fellépnek, mivel a fel nem használt import kapacitások továbbértékesítés nélküli felhalmozása gazdasági erőfölényben lévő gázipari társaságok által kizáró hatást gyakorolhat a versenytársakra. Az ilyen magatartás célja a hatóságok szerint a versenytársak piacról történő kizárása mellett az inkumbens piaci szereplő árrésének védelme, amelyre tekintettel jellemzően visszaélésszerű magatartásnak minősül.

Következtetések

A szabályozási környezet folyamatos fejlődése mellett az Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok is aktív szerepet játszanak az európai gázpiacokon történő integráció megvalósításában azáltal, hogy szigorúan fellépnek a piacfelosztó megállapodások és a határokon átnyúló földgázkereskedelmet korlátozó magatartásokkal szemben.

Tulajdonképpen, ha a szabályozási keretrendszer olyan szintre fejlődik, hogy a határokon átívelő kereskedelmet akadályozó közigazgatási és technikai korlátok megszűnnek, úgy már kizárólag magukon a piaci szereplőkön fog múlni a tényleges integráció megvalósítása, következésképpen a versenyjog az egységes piac kialakításának egyre fontosabb eszközévé válik – emelték ki végezetül a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértői.