Schönherr Hetényi: ismét változhat a magyar zálogjogi szabályozás? (2. rész)

Mind az üzleti, mind a bankszférából érkeztek olyan észrevételek, melyek szerint egyes a követelésen alapított zálogjogra vonatkozó szabályok jelentősen sérthetik a követelés kötelezettjeinek üzleti érdekeit – hívta fel az Origó figyelmét aSchönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banki és finanszírozási csoportjának vezetője.

Dr. Szalóki Gergely kétrészes írásának itt olvasható első részében arról írt, hogy az Igazságügyi Minisztérium közelmúltbeli gyakorlati tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutott, miszerint az üzleti szférához kötődő jogszabályi környezet, ezen belül az új Ptk. zálogjogi szabályozása is módosításra szorulnak.

Ezért az Igazságügyi Minisztérium bizottságot állított fel, hogy megvizsgálja és összegezze a jogászok és az üzleti szféra szakértőinek kritikai észrevételeit, javaslatait, illetve, hogy mindezek alapján döntést hozzon arról, hogy szükséges-e az új Ptk. és a zálogjogi szabályozás újragondolása.

A szerződéses pozíció átruházásának kérdései

Már inkább koncepcionális kérdés a szerződéses pozíció átruházása. Az új Ptk. alapján, amennyiben a hitelező átruházza a hitelszerződést egy harmadik személyre, a zálogkötelezettek hozzá kell, hogy járuljanak az átruházáshoz annak ellenére, hogy a hitelfelvevő személye változatlan marad. Abban az esetben, ha az ilyen hozzájárulás beszerzése elmarad, a zálogjogosult elveszíti a biztosítékot.

A kritikák az új Ptk. ezen rendelkezései tekintetében abban gyökeredznek, hogy a hozzájárulás aktusa teljesen felesleges, hiszen a hitelfelvevői oldalon, akiért a zálogkötelezett anyagi felelősséget vállal, változás nem következik be. Ugyanakkor mindez a hitelezői oldalon jelentősen megnehezíti, ha nem ellehetetleníti a hitelek vagy akár teljes hitelportfoliók átruházását.

Mindemellett a szindikált hitelezést is jelentős módon megnehezíti a szabályozás, tekintettel arra, hogy a szindikátus tagjaiban bekövetkező minden esetleges változás esetén szükséges a zálogkötelezettek hozzájárulása – mutatott rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Ehhez kapcsolódóan a kritikai észrevételekből és javaslatokból elsősorban az tűnik ki, hogy a szabályozás olyan irányú módosítása lenne kívánatos, amely a hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét a hitelfelvevői oldalon bekövetkező változásokra szorítja vissza.

Érkeztek észrevételek az üzleti és a bankszférából

Mind az üzleti, mind a bankszférából érkeztek olyan észrevételek, melyek szerint egyes a követelésen alapított zálogjogra vonatkozó szabályok jelentősen sérthetik a követelés kötelezettjeinek üzleti érdekeit. Az új Ptk. alapján bármely a szerződéses viszony (amelyből az elzálogosított követelések erednek) módosítása a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje között hatálytalan a hitelező szempontjából, ha a követelés kötelezettjét megfelelően értesítették a zálogjogról.

Dr. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A követelés kötelezettje szempontjából, aki nem részese, hanem pusztán – ebben az esetben – elszenvedője a hiteljogviszonynak, ez azt jelenti, hogy amennyiben a zálogjogosult kielégítési joga megnyílik, akkor az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles a zálogjogosult felé teljesíteni, nem pedig a módosított feltételek szerint.

Az új Ptk. ez ügyben nem enged eltérést, tehát abban az esetben is az eredeti feltételek szerint kell teljesíteni, ha ezek a módosítások gazdaságilag ésszerűek vagy éppen szükségesek voltak az elzálogosított követelés kötelezettjének fizetésképtelensége elkerülése érdekében; és akkor is, ha a hitelező egyébként hozzájárult volna ezekhez a módosításokhoz.

Szükségesnek mutatkozik a hitelezőnek megadni a lehetőséget, hogy a gazdaságilag ésszerű vagy szükséges módosításokhoz hozzájárulását adhassa, és ez által az elzálogosított követelés kötelezettjének helyzete javulhasson – javasolta dr. Szalóki Gergely.

Életszerűbb jogszabályi környezet lehet

Az Igazságügyi Minisztérium a kritikai észrevételek és javaslatok hatására egyeztetésekbe bocsátkozott a jogászokkal, illetve a bankszektor szakértőivel, annak érdekében, hogy fény derüljön a zálogjogi szabályozás, illetve általánosságban véve az új Ptk. olyan anomáliáira, amelyekre tekintettel szükséges lehet annak átdolgozása.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője végezetül kiemelte: bízik abban, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak a szakmával karöltve kifejtett erőfeszítései ésszerűbb és életszerűbb jogszabályi környezetet eredményeznek majd a zálogjogi, illetve minden olyan szabályozás terén, amely érinti az üzleti szférát.