CMS tavaszi rendezvénysorozat: novemberben hatályba léphet az új közbeszerzési törvény?
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A CMS Budapest Spring Breakfast Series elnevezésű üzleti reggeli sorozatának második, zártkörű, interaktív előadását tartották szerdán. A rendezvényt, amelynek fő témája a legújabb közbeszerzési szabályokra történő felkészülés volt, dr. Petrányi Dóra, a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda partnere nyitotta meg.
Az iroda közbeszerzési szakértője, dr. Kovács Veronika előadás során az új uniós közbeszerzési irányelvek legfőbb gyakorlati változásait és az azok átültetésére jelenleg már készülő új közbeszerzési törvény érdekességeit tárta fel és szó esett más közbeszerzési aktualitásokról is.
Miként arról az Origó tudósításban számolt be két hete, a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda interaktív rendezvénysorozata azzal az előadással kezdődött Budapesten, amely keretében a szakértők a munkahelyi adatvédelem számos aktuális kérdéseit járták körbe.
Ilyenek voltak többek között, hogy a munkáltató miképp használhatja a kamerákat, hogyan figyelheti meg az internet, a telefon, az IT-eszközök használatát, az e-mail forgalmat, de megvizsgálták a munkavállalók alkohol- és drogtesztjének, illetve a különböző háttérellenőrzések jogszerűségének feltételeit is.
A most szerdai rendezvényen elhangzott: az uniós jogalkotó 2014. február 26. napján fogadta el a közbeszerzésekre vonatkozó új irányelveket, így a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelvet, valamint a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet.
A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új irányelveknek köszönhetően valamivel flexibilisebb lett az uniós jogi környezet, amely alapvetően a közbeszerzési eljárások egyszerűsítését célozta meg, ám ennek hazai érvényesülése nem automatikus, mivel a magyar jogalkotónak a hazai jogba megfelelően át kell ültetnie az új rendelkezéseket.
Ennek megfelelően Magyarországon 2014. október 30.-án elkészült az új koncepció, amely alapján az elkészült törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre már benyújtottak, és a legfrissebb hírek szerint a tavaszi ülésszakban a Parlament elfogadhatja, majd az új közbeszerzési törvény akár idén novemberben hatályba léphet – mondta el dr. Kovács Veronika, aki utalt rá, hogy nyolc-tíz jelentősebb módosítás várható.
Előzetes piaci konzultáció, összeférhetetlenség
Ezek körében elsőként az új kódex valódi és pozitív újdonsága lesz, hogy az előkészítő szakaszban bővül a jogszerű kommunikáció köre az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők között. Jelenleg ugyanis problémát jelent, hogy kiíró és piaci szereplő közötti előzetes kommunikáció lehetősége igen szűk körű a jogi keretek szerint, így például egy részletesebb egyeztetés a beszerzési igényeknek megfelelő piaci technológiákról rögtön felveti az adott cég összeférhetetlenségét a később kiírandó tenderben.
Az új uniós szabályozás szerint a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérők piaci konzultációt folytathatnak annak érdekében, hogy megfelelően előkészíthessék a közbeszerzést, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről.
E célból az ajánlatkérők például tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el független szakértők és hatóságok mellett közvetlenül a piaci résztvevőktől is. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.
Vagyis, bár az összeférhetetlenséget továbbra is esetileg kell megítélni, az ajánlatkérő például olyat biztosan nem tehet, hogy egyéb potenciális ajánlattevőket hátrányba hozva csak egy szereplővel egyeztet előzetesen a tervezett közbeszerzéséről, aki ezáltal versenyelőnyt jelentő többlet információhoz jut, mert minden gazdasági szereplő tekintetében kötelező az egyenlő bánásmód – hangsúlyozta a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértője.
Jön az egységes európai közbeszerzési dokumentum
Az ajánlatok benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként a gazdasági szereplő naprakész nyilatkozatából álló, úgynevezett egységes közbeszerzési dokumentumot is el kell a jövőben fogadni.
A dokumentumban a gazdasági szereplő nyilatkozik, hogy nem áll a kizáró okok hatálya alatt, és megfelel az alkalmassági feltételeknek. Arról is nyilatkozik, hogy kérésre haladéktalanul be tudja mutatni a kiegészítő iratokat és megadja azon hatóságok elérhetőségét is, ahol az ajánlatkérő ezeket az információkat ellenőrizni tudja, így például egy köztartozás meglétét.
Az egységes európai közbeszerzési dokumentumra uniós bizottsági formanyomtatvány lesz, ám ez csak a jövőben készül el – mondta dr. Kovács Veronika.
A „tisztázás fokozott lehetősége”
Számos további érdekesség lesz az új közbeszerzési törvényben, ilyen az úgynevezett „ön-tisztázás fokozott lehetősége.” Például, egy cég hibázott korábbi szerződésében, és kizáró ok hatálya alá került, az új kódex lehetőséget ad annak bizonyítására, hogy az azóta eltelt időben megtett mindent annak érdekében, hogy a jogszerű működési gyakorlat keretein belül tevékenykedjen, és ne kövesse el újra a kérdéses hibát.
Az elektronikus eljárások
Az új közbeszerzésekkel szembeni nagy elvárás, hogy az eljárások elektronikusan is lebonyolíthatóak legyenek, ám ehhez két feltétel mindenképpen szükséges: a levelezéseknek letagadhatatlannak és megváltoztathatatlannak kell lenniük, az egyszerű e-mail vagy a PDF-ben aláírt dokumentum egyszerű e-mailben nem elegendő – emelte ki a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértője.
Magyarországon óriási a lemaradás, egy felmérés szerint konkrétan az utolsók vagyunk az uniós tagállamok között. Az uniós elvárás szerint 2017-re a központi közbeszerzéseknek teljesen elektronikusan kell lezajlaniuk, a többi közbeszerzési eljárás tekintetében pedig a végső határidő 2018.
Magyarországon mindez központi elektronikus felületen fog zajlani, amelyet a tervek szerint a Közbeszerzési Hatóság üzemeltet majd.
A CMS Budapest Spring Breakfast Series elnevezésű üzleti reggeli sorozatának második, zártkörű, interaktív előadásán szó volt még az értékelési szempontokról, az alvállalkozókat illető szabályozásról, a teljesítés ellenőrzéséről és a jogorvoslati változásokról.