VJT & Partners: még jogi körökben is vitatott az e-mailben történő felmondás

A lényeg, hogy az email személyesen szólítsa meg a vásárlót, és az önfényező reklám helyett lehetőleg tartalmat adjon

A felmondás szabályaival foglalkozó cikksorozat itt olvasható első részében a VJT & Partners szakértői a személyesen, a postai úton, illetve a futárral történő felmondás közlésének szabályait járták körül, a most olvasható második részben az e-mailben történő felmondás jogi környezetét ismertetik. 

Ha gyorsan kell valamit elintéznünk, rögtön eszünkbe jut az e-mail. Nem vagyunk megelégedve egy munkavállaló teljesítményével, és azonnal kell cselekedni? Mennyivel egyszerűbbnek tűnik a felmondást az interneten keresztül elküldeni!

Vajon lehetséges-e ez, és milyen feltételek mellett? A személyesen, a postai úton, illetve a futárral való felmondás után a VJT & Partners szakértői, dr. Szabó Barbara és dr. Csernus Zoltán most az e-mailben történő felmondással foglalkoznak.

Az e-mailben történő felmondás egy jogilag még nem tisztázott terület, amelynek megítélése a jogászok körében meglehetősen vitatott. Az új Munka Törvénykönyve elviekben megteremtette annak lehetőségét, hogy bármely jognyilatkozatot, így akár a felmondást is, elektronikus dokumentum útján közöljék egymással a felek. Viszont a felmondásnak ez a formája egyelőre a bírói gyakorlat által még nem tesztelt lehetőség.

Három feltételnek kell megfelelni

Ha e-mailben történő felmondást fontolgatunk, fokozott körültekintéssel kell eljárnunk, hogy mindenben megfeleljünk a Munka Törvénykönyve valamennyi általános és az elektronikus dokumentumok közlésére vonatkozó speciális szabályának.

Mivel a felmondást írásba kell foglalni, figyelni kell arra, hogy felmondást csak olyan elektronikus dokumentumban közölhetünk, amely a Munka Törvénykönyve alapján írásbeli jognyilatkozatnak minősül. A Munka Törvénykönyve szerint az elektronikus dokumentumba foglalt jognyilatkozat akkor minősül írásbelinek, ha megfelel az alábbi három feltételnek.

Az első: az írásbeli elektronikus dokumentumnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a benne foglalt információ változatlanul visszaidézhető legyen, vagyis ugyanabban a formában olvasható legyen a későbbiekben is, ahogyan azt kiküldték.

A második: az elektronikus dokumentum alapján a küldő személyének pontosan azonosíthatónak kell lennie.

A harmadik feltétel pedig az, hogy az elektronikus dokumentum elküldésének időpontja pontosan megállapítható legyen – ismertették a VJT & Partners szakértői.

A fenti három feltételre azért kell nagyon odafigyelni, mert egy munkajogi per során a feltételek teljesülését a felmondást közlő félnek, esetünkben a munkáltatónak kell bizonyítania, ami nem mindig egyszerű feladat.

Az azonosíthatóság kérdése

A fenti feltételek közül a másodikra, vagyis az azonosíthatóság kérdésére érdemes bővebben kitérni. Dr. Szabó Barbara és dr. Csernus Zoltán szerint vitatott lehet annak eldöntése, hogy egy hagyományos, azaz elektronikus aláírás nélküli e-mail alkalmas-e a küldő személyének azonosítására.

Forrás: Thinkstock

Az elektronikus aláírás nélkül elküldött e-mail rögzíti ugyan a feladó e-mail címét, de ez a tény önmagában nem bizonyítja, hogy az e-mailt valóban az a személy küldte, akihez az e-mail cím tartozik és nem egy manipulált, esetleg tréfából más által elküldött e-mailről van szó.

A VJT & Partners szakértői szerint, ha az e-mailben közölt felmondás közlésével, joghatásaival kapcsolatban jogvita merülne fel a felek között, a bíróság jó eséllyel jogellenesnek ítélné az e-mailben, elektronikus aláírás nélkül közölt felmondást.

Mikor minősül kézbesítettnek az e-mail?

Az e-mailben való felmondással kapcsolatban felmerülő másik fontos kérdés, hogy mikor minősül az kézbesítettnek. A Munka Törvénykönyve szerint az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha az a címzett számára hozzáférhetővé válik. Ez pedig akkor történik meg, amikor a címzettnek lehetősége nyílik arra, hogy az e-mail tartalmát megismerje.

Értelmezési kérdés, hogy az e-mail tartalmának megismerésére mikor nyílik lehetőségünk: amikor az e-mail megérkezik a postafiókunkba, függetlenül attól, hogy tudomást szereztünk-e az új e-mail megérkezéséről, vagy amikor megnyitjuk a levelezőrendszerünket és észleljük az új e-mailt? A jogászok jelentős része az első értelmezés mellett foglal állást, a bírói gyakorlat azonban még nem kristályosodott ki ebben a kérdésben.

Még sok a nyitott kérdés

Az eddig leírtak alapján láthatjuk, hogy az e-mailben közölt felmondással kapcsolatban még sok nyitott kérdés van. Ha a munkáltató ennek ellenére mégis e-mailben akar felmondani, a VJT & Partners szakértői javasolják, hogy elektronikus aláírással ellátott e-mailben közölje a felmondást a munkavállalóval.

Az elektronikus aláírással ellátott e-mail bizonyítja a legbiztosabban a munkáltató azonosságát, a küldés dátumát, és a dokumentum tartalmát, így a munkáltató ezzel tud a lehető legnagyobb biztonsággal eleget tenni az írásbeli elektronikus dokumentummal szemben támasztott fenti követelményeknek.

Tekintettel azonban arra, hogy az e-mailben történő felmondásnak még nincs kikristályosodott bírói gyakorlata, nem javasoljuk a felmondás e-mail útján történő közlését. Ha tehetjük, a felmondás közlésekor válasszuk a biztonságosabb megoldásokat, vagyis a felmondás személyes átadását vagy postai úton történő kézbesítését.

(A VJT & Partners szakértői sorozatuk következő részében a felmondás lehetséges okaival foglalkoznak a szerk.)