Külön szabályok léteznek az óvadék érvényesítésére (2. rész)

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Polgári törvénykönyv a zálogjog keretében biztosított általános érvényesítési módokon (például: bírósági végrehajtás) felül, az óvadék tárgyának sajátos természetére tekintettel az óvadék érvényesítésére külön szabályokat rögzít, így lehetővé teszi a közvetlen kielégítés jogát.

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői írásuk itt olvasható első részében arra mutattak rá, hogy 2015. január elsejei hatállyal módosultak azok a jogszabályok, amelyek alkalmazásával az ügyfelek a befektetési vállalkozásnál lévő pénzügyi eszközöket óvadékul tudják lekötni.

A most olvasható második részben dr. Tomori Erika és dr. Zrónik Edina kiemelték: a Ptk. – a zálogjog keretében biztosított általános érvényesítési módokon (pl. bírósági végrehajtás) felül – az óvadék tárgyának sajátos természetére tekintettel az óvadék érvényesítésére külön szabályokat rögzít: lehetővé teszi a közvetlen kielégítés jogát.

A közvetlen kielégítés feltétele

Ennek feltétele, hogy az óvadék tárgya pénz, fizetési számla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír legyen.

Továbbá, ezeket a szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az óvadék tárgyát tulajdonjogot megtestesítő értékpapír alkotja, és a tulajdonjog tárgyát olyan dolog képezi, amely tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkezik.

Ezen speciális – könnyen meghatározható értékű – óvadéki tárgyak esetén tehát az óvadék úgynevezett közvetlen kielégítés útján érvényesíthető.

Egyoldalú nyilatkozattal megszerezhető

Az óvadéki jogosult a kielégítési joga megnyílásakor az óvadéki kötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig – az óvadéki tárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve, ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

A fenti Ptk.-beli szabályokon felül, - a Bszt. 2015. január 1-jétől hatályos új rendelkezése értelmében – az óvadéki jogosult a Ptk. által biztosított közvetlen kielégítési jogával akkor is élhet, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, feltéve, hogy a pénzügyi eszköz értékelési módjáról az óvadéki szerződésben a felek megállapodtak.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői szerint ez esetben a közvetlen kielégítési jog gyakorlásakor az ügyfélszámla-követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.

További újdonság

Szintén újdonság, hogy a fenti fogyasztói óvadéki szerződésre vonatkozó speciális kiterjesztő szabályt a Bszt. a hitelintézetek esetében nemcsak az ügyfélszámla követelésből való kielégítésre, hanem a hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésével vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő fizetési számlakövetelésből való óvadéki kielégítésre is alkalmazni rendeli – húzta alá végezetül dr. Tomori Erika és dr. Zrónik Edina.