Megakadályoznák a perek szándékos elhúzását

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

A perek gyorsabb befejezése, az eljárások hatékonyságának a növelése, az állampolgári bizalom megerősítése a célja az új Polgári perrendtartás koncepciójának.

A hazai polgári pereket egy hatvanhárom éves jogszabály, az 1952. évi III. törvény szabályozza, amelyet számos esetben megújítottak, a rendszerváltást követően pedig különösen, ám napjainkra egyértelművé vált, hogy új kódexre van szükség.

Magyarországon évente közel 200 ezer per zajlik a különböző bírósági fórumokon, a nemperes eljárások száma pedig milliós nagyságrendű.

Megakadályoznák a rosszhiszemű pervitelt

A tervezett új kódex egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság, ezt szolgálja például az osztott perszerkezet, mely áll egy perelőkészítő szakaszból és az érdemi tárgyalásból.

Ezen belül nagy jelentősége lesz a per előkészítő szakaszának, ahol a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást.

Új szabályok a csoportos perindításra

A héten dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelentette, hogy az új koncepcióban fontos szerepet kapott még a perkoncentráció, a felek eljárásokat érintő támogatási kötelezettsége és a bíróság közrehatási kötelezettsége.

Az új polgári perrendtartás koncepciójának elemeit ismertetve a miniszter beszélt a kollektív igényérvényesítés, csoportos perindítás megújuló szabályairól, melyek megoldást kínálnak például olyan helyzetekre, ahol sok hasonló jellegű, egyéni, kisebb összegű követelés külön-külön peresítése az ügyfelek és a bíróságok számára is aránytalan nehézségeket okoz.

. Fotó: Mudra László - Origo

Az úgynevezett csoportperek új szabályainak kialakításakor a devizahiteles ügyek tapasztalataira is figyelemmel lesznek Hozzátette: újdonság lesz az is, hogy a közigazgatási perek eljárásjoga - amely eddig a polgári perrendtartás egyik önálló fejezetét alkotta - önálló törvénybe kerül majd, és a távlati tervek szerint létrejön az önálló közigazgatási felsőbíróság.

A Parlament 2014-ben szavazhat róla

A kodifikáció kezdeti szakaszában a jogtudósoké volt a főszerep, ezután azonban már egyre inkább számítanak a különböző jogászi hivatásrendek, a gyakorló ügyvédek, bírák, ügyészek közreműködésére is a jogszabály-előkészítésben.

Idén várhatóan megalkotják a polgári eljárásjogi kódex szabályait, 2016 első felében folyhat a társadalmi vita, a parlament elé 2016 második felében kerülhet a törvényjavaslat, melyről a tervek szerint 2017-ben szavazhatnak.