Hogyan védhetjük kamerával és jogszerűen az otthonunkat? (1. rész)

Erszébetvárosi Térfigyelő Központ a képen: speed dome térfigyelő kamera az Almássy téren Budapest, 2014.08.01. fotó: Marton Szilvia

A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja.

Több ponton záródó ajtó, speciális rács, heveder zár, riasztó berendezés, távfelügyelet. Mindössze egy – a teljesség igénye nélkül készített – felsorolás azon néhány eszközről, amellyel otthonunkat védhetjük az illetéktelen személyektől – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Házunk, illetve lakásunk védelmének kialakításakor számos esetben felmerül a biztonsági kamera felszerelésének kérdésköre, amely alternatíva sokszor éppen a vonatkozó, összetett szabályozásra való hivatkozással kerül elvetésre. Dr. Csapó Szandra szerint ezért érdemes átnézni, hogy mikor, mit és milyen feltételekkel rögzíthetünk a hatályos jogszabályok értelmében.

A szükségesség és arányosság elve

A Polgári törvénykönyv alapvető személyiségi jogként rögzíti az úgynevezett képmáshoz és hangfelvételhez való jogot, amelynek lényege, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve - a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

A kialakult joggyakorlat értelmében az egyes személyiségi jogokat – köztük a fent megjelölt képmás és hangfelvételhez fűződő jogot – jogszabály csak a szükségesség és arányosság elvének szem előtt tartása mellett korlátozhatja.

Fontos előírás továbbá, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett, akár ráutaló magatartással, hozzájárult – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A feltételek

A fenti rendelkezések figyelembevételével vegyük tehát sorra, hogy milyen feltételekkel helyezhetünk el biztonsági kamerát az általunk önállóan, vagy másokkal közösen birtokolt, illetve tulajdonolt ingatlan egyes részeink.

Természetesen legegyszerűbb dolgunk a kizárólag saját tulajdonban lévő ingatlannal (például: családi ház, a társasházon belüli saját lakás), vagy ingatlanrésszel (például: osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében a kizárólagos használatban lévő terület) van, mivel ilyen típusú ingatlanok, vagy ingatlanrészek esetében – tulajdonjogunkból fakadó rendelkezési jogunk keretében – szabadon dönthetünk biztonsági kamera kihelyezéséről. (Osztatlan közös tulajdon esetében e döntést a tulajdonostársak szavazás útján hozhatják meg)

Forrás: Marton Szilvia - Origo

Dr. Csapó Szandra kiemelte: a fentiekre tekintettel kihelyezett eszköz jogszerű használata csak az általunk tulajdonolt ingatlan, vagy ingatlanrész vonatkozásában tekinthető jogszerűnek, így például a közös udvar, vagy az utca saját házunkból, vagy lakásunkból való rögzítése már nem esik ezen kategóriába.

Harmadik személyek jogai

A korábban részletezett Ptk. rendelkezések alapján felmerülhet azonban a kérdés, hogy a kamera fentiekre hivatkozással történő kihelyezése mennyiben sérti a házba, vagy lakásba belépő harmadik személyek személyiségi jogait. Ebben a tekintetben, valamennyi esetben célszerű az ingatlan, vagy az ingatlanrész előtt található, jól látható helyen elhelyezni egy, a felvétel készítésére figyelmeztető táblát.

Amennyiben az adott személy ezen figyelmeztetés ellenére lép be a felvétel rögzítésével érintett területre, abban az esetben – a kialakult joggyakorlat értelmében – ráutaló magatartással járul hozza a felvétel készítéséhez – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)