Hatályba lépett az új innovációs törvény

Januártól hatályos a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény, amely mind a kutatás-fejlesztési, mind pedig az innovációs támogatások kapcsán külön jogcímként nevesíti a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jogutódjaként létrejött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, amelynek forrása a továbbiakban is a költségvetés és a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék lesz.

Az új törvény mind a kutatás-fejlesztési, mind pedig az innovációs támogatások kapcsán külön jogcímként nevesíti a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását.

A kutatási, fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében törvényi szinten, egységesen szabályozzák a tudományos kutatás alaptörvényben rögzített autonómiáját éppúgy, mint a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító innovációt, hogy hatékonyan járuljanak hozzá a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez, a munkahelyteremtéshez és növekedéshez.

Létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak meghatározására, valamit az erre szánt hazai és uniós források koordinált elosztására jött létre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), amely a jelenlegi Nemzeti Innovációs Hivatal és az OTKA iroda jogutódjaként látja majd el önálló kormányhivatalként a feladatait.

Ezen új hivatalhoz került minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben és tudományos programban való részvétel koordinálása.

Az NKFI Alap bevételi forrásai a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, a központi költségvetésből biztosított támogatási előirányzat, az NKFI Alap – tárgyévet megelőző – költségvetési maradványa, a belföldi vagy külföldi természetes személyek és jogi személyek által teljesített befizetések, önkéntes befizetések, adományok, segélyek, a nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások és egyéb bevételek.

Az NKFI Alapból nyújtott támogatások leghatékonyabb módon történő felhasználását és átláthatóságát a közfinanszírozású támogatások főszabályként pályázati úton történő odaítélése biztosítja.

Pályázaton kívüli támogatásra csak törvényben, kormányrendeletben, kormányhatározatban és nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben kerülhet sor.

Indokoltak a többletjogok

A törvény a szellemi alkotások, a szellemi tulajdon vonatkozásában, illetve a hasznosító vállalkozások alapításával (abban való részesedés megszerzésével) kapcsolatosan a költségvetési kutatóhelyekre nézve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénnyel összhangban álló speciális szabályokat határoz meg.

Ennek az oka az, hogy ha adott kutatási folyamatban egy kutatóhely a kutatási tevékenység infrastruktúráját biztosítja, akkor ez a kutatóhely kutatási hozzáadott értéke. Ennek folyományaképpen indokolt, hogy — az adott kutatóhelyi infrastruktúrát felhasználó kutatás tekintetében mintegy ellentételezésként — a szóban forgó kutatóhelyet többletjogok illessék meg.

Forrás: Origo

Ezen többletjogok természetüket tekintve, adott kutatás esetén annak legkönnyebben tárgyiasítható elemei, azaz a kutatóhelyen, a kutatóhelyi infrastruktúra felhasználásával előállított szellemi többletérték.

Az adózás kérdése

A kutatás-fejlesztéssel összefüggő adóösztönzők jogszerű igénybevételének és a kutatás-fejlesztési támogatások átláthatóságának elsődleges feltétele, hogy az adózó által végzett tevékenység a hatályos jogszabályok alapján K+F tevékenységnek minősüljön.

A kutatás-fejlesztési adóösztönzők igénybevétele kiszámíthatóságának és biztonságának másik előfeltételét a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése intézményi feltételeinek kialakítása jelenti. Ezzel rögzíthető egyértelműen, hogy egy adott tevékenység jogosan minősül kutatás-fejlesztésinek, és így igénybe vehető utána adókedvezmény.

A hatóság abban a kérdésben dönt, hogy az adózó által végzett tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e. Így a kiadott minősítés – jogi formájától függően – az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető adónemek vonatkozásában alkalmazható, valamint felhasználható a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására. A minősítési tevékenység végzésére kijelölt intézmény a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.