Az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett a készpénz használatát nem igénylő fizetési módok száma – hívta fel a figyelmet a dr. Rostás Péter háromrészes írása most olvasható első részében.
Azt mindenki könnyen eldöntheti, hogy a különböző online, vagy mobilfizetési megoldások közül melyik mennyire kényelmes számára, viszont annak megítélése, hogy ezek mennyire biztonságosak, már nehezebb kérdés. Ez a cikk erre vonatkozóan próbál iránymutatást adni.
Az online fizetési módozatok közül az egyik legnépszerűbb az online bankkártyás fizetés, amikor a vásárló a web-áruház honlapjáról a bankkártyája adatainak (a kártya száma, lejárati ideje, CVC kód stb.) megadásával rendeli meg az adott terméket vagy szolgáltatást. Ennél az online fizetési módnál érdemes tisztában lenni a bankkártyák használatára vonatkozó általános szabályokkal.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök
A bankkártya úgynevezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelyre vonatkozóan a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény kifejezetten előírja, hogy azt az ügyfél köteles a pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint használni, és annak, valamint az ahhoz tartozó azonosító kódok, jelszavak biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani.
A törvény továbbá kifejezetten kötelezi a kártyabirtokost arra, hogy ha észreveszi, hogy a bankkártyája kikerült a birtokából, ellopták, vagy azt jogosulatlanul használták, haladéktalanul jelentse be a bankjának – hangsúlyozta a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
A bankoknak ugyanakkor szintén törvényi kötelességük lehetővé tenni, hogy ügyfeleik a fenti bejelentést bármikor megtehessék. Éppen ezért rendszerint a bankkártyák letiltásához a nap huszonnégy órájában elérhető telefonos ügyfélszolgálatot tartanak fenn, de egyéb lehetőséget is biztosítanak, például e-mailen, személyesen a bankfiókban vagy internetbankon keresztül.
Az időtényezőnek rendkívül nagy szerepe van, ugyanis ha a bejelentést követően tűnne el pénz az ügyfél számlájáról, akkor a kárt teljes egészében a bank viseli. A bejelentés megtételét megelőzően keletkezett kár esetében viszont az ügyfél viseli negyvenötezer forintnak megfelelő összeg mértékéig a kárt, és a bank csak az e feletti összeget köteles megtéríteni.
Érdemes ezért a bankunk telefonos ügyfélszolgálatának számát előre elmentenünk, hogy ha bekövetkezne a baj, rögtön le tudjuk tiltatni a kártyánkat, eleget téve ezzel a törvény által is előírt bejelentési kötelezettségünknek.
Az ügyfél felróható magatartása
Dr. Rostás Péter szerint fontos megjegyezni, hogy a bank mentesül minden felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, illetve ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte a bejelentésre, vagy a bankkártya biztonságos használatára vonatkozó kötelezettségét.
Erre vonatkozóan a bankok az üzletszabályzataikban részletesebben is meghatározhatják, mi minősül ilyennek: például ha az ügyfél az azonosításra vonatkozó adatokat papíron, a telefonjában vagy egyéb fellelhető helyen feljegyzi, vagy a bankkártyával együtt tárolja; a bankkártyát illetve bármilyen azonosításra vonatkozó adatot vagy kódot harmadik félnek átadja, használatra másnak átengedni; a bankkártyát azért lopják el, mert gondatlanul őrizet nélkül hagyták stb.
A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése
Ha észrevesszük, hogy a bankszámlánkat jogosulatlanul megterhelték, kérhetjük a jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítését a bankunktól. Amennyiben a bankunk nem tudja bizonyítani, hogy a kifogásolt fizetési műveletet mi hagytuk jóvá – vagyis a fizetési megbízást mi adtuk írásban, távközlési eszköz vagy elektronikus eszköz, illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján a vonatkozó szerződési feltételek szerint –, haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelmünknek eleget tenni és megtéríteni nekünk a fizetési művelet összegét az egyéb felmerült kárral együtt.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény alapján a helyesbítés iránti kérelmünket haladéktalanul, de legfeljebb tizenhárom hónapon belül kell megtennünk. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a felek a közöttük létrejött szerződésben rövidebb időtartamban állapodjanak meg.
Ezzel a lehetőséggel a bankok többnyire élnek is, és az Általános Szerződési Feltételeikben általában csak egy-két hónapot kötnek ki. Fontos ezért, hogy a ránk vonatkozó üzletszabályzatban meghatározott időtartammal tisztában legyünk, és ezen időközönként rendszeresen ellenőrizzük a bankszámlakivonatunkat.
(A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Rostás Péterrel készült háromrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)