Az újonnan alapított, kevéssé tőkeerős, esetleg nehezen felfutó társaságok számára az idén március 15-én hatályba lépett új Ptk. számos lehetőséget biztosít arra, hogy ne legyen jelentős mértékben megterhelő a feltőkésítési kötelezettség – fejtette ki elöljáróban dr. Hauck Arvid.
Egyrészt, - ahogyan arról a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője korábbi cikkében is beszámolt - a tőkeemelést lehetőség van nem pénzbeli hozzájárulással, úgynevezett apporttal megvalósítani.
Másrészt bizonyos esetben lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés elhatározását követően a tagok a befizetésre legfeljebb három éves határidőt biztosítsanak a maguk számára.
A főszabály szerinti lehetőség
Főszabály szerint lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés azonnal be nem fizetett összegét a tagok a társasági szerződésben meghatározott időpontig szolgáltassák, azonban a társasági szerződés nem írhat elő érvényesen ezen kötelezettség teljesítésére három évnél hosszabb időt.
Magyarul, a tagok a tőkeemelés összegét, a tőkeemelés elhatározásától számított három éven belül bármikor befizethetik. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ilyen esetben azonban a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Tehát például, ha 2014. december 1-én másfélmillió forint összegű tőkeemelést határoznak el a tagok, úgy azt legkésőbb 2017. december 1-ig be kell fizetniük, azonban ezen időpontig a tőkeemelés be nem fizetett összegének erejéig helytállni tartoznak a társaság tartozásaiért.
Létezik azonban egy jelentős korlát
A témában korábban megjelent publikációk azonban rendre nem szóltak arról, hogy ezen szabály alkalmazásának van egy jelentős korlátja – figyelmeztetett dr. Hauck Arvid.
Amennyiben ugyanis a tőkeemelés összege eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Ilyen esetben tehát a fizetési ütemezésre vonatkozó kedvezmény nem alkalmazható. Tehát, ha társaságunk törzstőkéje csupán ötszázezer forint és kettő és félmillió forinttal kell a tőkéjét megemelni, úgy a tőkeemelés teljes összegét be kell fizessük a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig.
Az előzőekben ismertetett szabályok értelmében tehát lehetőség van arra, hogy amennyiben a tőkeemelés összege nem haladja meg az aktuális törzstőke összegét, úgy a tagok a társasági szerződés megfelelő módosítását követően oly módon döntsenek a tőkeemelésről, hogy a befizetésre a tagok legfeljebb három év határidőt biztosítsanak.
Az osztalékfizetés kérdése
A kedvezmény kapcsán fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a tagok lehetővé teszik a társasági szerződésben, hogy a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig a tőkeemelés felénél kisebb összeget legyenek csak kötelesek befizetni, a társaság hitelezővédelmi okokból mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a törzsbetétjeik befizetésre nem kerülnek.
Ugyanez a helyzet, amennyiben a társasági szerződés egy évnél hosszabb időt tesz lehetővé a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. Ráadásul ebben az esetben érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben a tag határidőre nem szolgáltatja a pénzbeli hozzájárulást, és azt az ügyvezető erre vonatkozó felszólítását követő 30 napon belül sem teljesíti, úgy tagsági jogviszonya megszűnik.
Amennyiben a társaság a tiltó rendelkezés ellenére mégis fizet osztalékot a tagoknak, úgy a tagok a törvény rendelkezései értelmében kötelesek azt visszafizetni.
A címben feltett kérdésre tehát, a válasz igen, bizonyos esetben időt lehet nyerni, hiszen, ha 2016 elején egy társaság el tudja határozni a törzstőke felemelését oly módon, hogy annak összegét három éven belül kelljen befizetni, úgy a befizetésre 2019. év elejéig időt tudnak nyerni a társaság tagjai – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.