Befejeződött a 26. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium

A közjegyzői kar hagyományaként idén már 26. alkalommal került megrendezésre a múlt héten Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium, Egerben. A rendezvény fővédnöke, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter volt, az előadások gerincét a márciusban hatályba lépett új Polgári törvénykönyvvel kapcsolatos tapasztalatok adták.

A Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumot minden év novemberében, hazai és külföldi szakemberek részvételével rendezik meg. Már a tavalyi gyulai kollokviumon is az új Ptk. képezte az előadások tárgyát, azonban még csak a hatályba lépést megelőzően.

Idén már a hatályba lépést követően főleg az eltelt idő alatt felmerült kérdésekre, gyakorlati észrevételekre koncentrálnak a Kollokvium témakörei, hiszen idén a magyar közjegyzőség életében is fontos esemény volt az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése 2014. március 15. napján.

Az ünnepélyes megnyitót Dr. Patyi Gergely, Igazságügyi Minisztérium, Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, míg a szakmai megnyitót Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke mondta el.

Közhitelességgel felruházva

A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében.

A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

A közokirat

A közjegyző egyik fő feladata bármely szerződés (pl. kölcsön, öröklési, tartási, házassági, ajándékozási, adásvételi, társasági szerződés stb.) és jognyilatkozat (pl. végrendelet, befogadó- és tartozáselismerő nyilatkozat, meghatalmazás) közjegyzői okiratba foglalása.

A közjegyző az okiratok eredeti példányát megőrzi, arról hiteles kiadmányt és másolatot ad ki. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, nem veszhet el. Az őrzés folyamatosságát a közjegyző személyétől függetlenül a közjegyzői irattárak is biztosítják.

A közjegyzői okiratnak különleges bizonyító ereje van, arra nézve, hogy a nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.