Bán, S. Szabó: ezek a bírói döntések alakítják át a munkajogi gyakorlatot (1. rész)

szüléssel kapcsolatos tévhitek, terhesség
Midwife Silke Fichtenmeier (R) examines pregnant mother Sabrina Kusche in her office in Schifferstadt, Germany, 11 March 2014. Exploding liability premium costs are not affordable for many midwives. Additionally they have to worry about not finding an insurance at all anymore. Photo: Fredrik von Erichsen/dpa
Vágólapra másolva!
A Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői összegyűjtötték az elmúlt időszak néhány olyan legfelsőbb szintű bírósági döntését, amelyek érinthetik a magyarországi cégek munkajogi intézkedéseit és amelyek alakítják a magyar munkajogi joggyakorlatot. Most az első részt olvashatják, amelyben a várandós és emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nők jogi védelmének szempontjait vizsgáljuk.
Vágólapra másolva!

A várandós és emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nők védelme kapcsán a következőképp lehet összegezni a döntést – fejtették ki elöljáróban a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandóság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Nem szüntetheti meg továbbá a tényleges önkéntes katonai szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.

Az eddig hatályos rendelkezések szerint a nő a várandóságra és a reprodukciós kezelésre csak akkor hivatkozhatott, ha erről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót tájékoztatta.

A várandós és emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nők védelme

Az Alkotmánybíróság megállapította: „a felmondás közlését megelőzően” szövegrész alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a nő magán és intim szférájába való szükségtelen beavatkozásnak tekinthető, hogy csak azért tájékoztassa a munkáltatóját és engedjen bepillantást az intim szférájába a várandóságáról és reprodukciós kezeléséről, hogy egy esetleges felmondást megelőzzön.

Az Alkotmánybíróság szerint a nőt megilleti az a jog, hogy csak akkor tárja fel ezt a körülményt, ha a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének szándékát kinyilvánítja és ekkor döntsön a felmondási védelem igénybevétele érdekében a magánszférába tartozó adatok kiszolgáltatásáról.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Fredrik Von Erichsen

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a rendelkezés ezt követően sem értelmezhető úgy, hogy a felmondást közlését követően, azaz a felmondásról szóló értesítés fizikai átadása vagy postai kézbesítését követően hivatkozzon a munkavállaló a védelmére, hiszen ekkor a felmondás már hatályosult és nem vonható vissza. (17/2014. (V.30.) AB Határozat)

Következtetés

A döntés tanulsága, hogy a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia a munkavállalók felmondása közlését megelőzően, hiszen az Alkotmánybíróság döntését követően megtörténhet, hogy egy felmondással érintett munkavállaló közvetlenül a felmondási szándék kinyilvánításakor jelzi várandóságát vagy lombikbébi programban való részvételét, mely esetben a felmondás nem lesz jogszerű.

A Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői megjegyezték: az eset kizárólag a munkáltatói (rendes) felmondásra vonatkozik, tehát azonnali hatályú (rendkívüli) felmondásnak és közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésnek a fentiek szerint védettnek minősülő munkavállalók esetén is helye van.

(A magyar munkajogi joggyakorlatot átalakító bírói döntéseket elemző, a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőivel készült háromrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)