Még mindig nagyon sok panasz érkezik a betegjogi képviselőkhöz

Uzsoki utcai kórház VIP osztály

A betegjogi képviselőkhöz évente több ezer panasz érkezik, többnyire a nem megfelelő bánásmódot és a tájékoztatás elmaradását, vagy hiányos voltát sérelmezik a páciensek – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Tar Luca szerint érdemes a betegjogi képviselő segítségét igénybe venni, akinek törvényben meghatározott feladatai közé tartozik többek között az is, hogy a beteget segítse az orvosi dokumentációhoz való hozzájutásban, valamint a panasz megfogalmazásában, sőt, amennyiben a beteg - vagy akadályoztatása esetén hozzátartozója - őt arra írásban felhatalmazza, maga teszi meg a panaszt.

Egészségügyi törvényünk mellett más jogszabályok is rögzítik a betegek jogait, ám kérdéses, hogy mindez a gyakorlatban maradéktalanul megvalósul-e. Noha az ellátásra szorulók jogait már lassan két évtizede védi a törvény, a betegjogi képviselőkhöz évente még mindig több ezer panasz érkezik, többnyire a nem megfelelő bánásmódot és a tájékoztatás elmaradását, vagy hiányos voltát sérelmezik a páciensek – fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az egyik, a mindennapok témájaként talán leggyakrabban előkerülő betegjog a tájékoztatáshoz való jog. A betegnek joga van ahhoz, hogy megismerje saját egészségi állapotát, a javasolt vizsgálati és kezelési módszereket valamint azok előnyeit, hátrányait, kockázatait és alternatíváit, az ellátás és terápia folyamatát és várható eredményeit, a javasolt életmódot.

Információk a betegnek

A tájékoztatás az ellátott személyt akkor is megilleti, ha egyébként nem szükséges az adott kezelésbe beleegyeznie, vagy 16. életévét betöltötte és képes kapcsolatot teremteni környezetével. Tehát nem feltétele a felvilágosításnak sem a cselekvőképesség, sem a tiszta tudat vagy ép elmeállapot.

Az információkat olyan módon kell az érintett tudtára adni, hogy az számára érthető legyen, így figyelembe kell venni a beteg, vagy a hozzátartozó életkorát, iskolázottságát, lelkiállapotát, arra vonatkozó kívánságát, hogy miről szeretne, illetve miről nem kíván információt kapni. A páciensnek joga van az őt ellátó személyek nevét, szakképesítését és beosztását megismerni.

Az orvosi dokumentáció megismerésének joga

A tájékoztatáshoz szorosan kapcsolódik az orvosi dokumentáció megismerésének joga és az azzal kapcsolatos adatvédelem – emelte ki dr. Tar Luca.

Mind az orvos, mind az egészségügyi adatot kezelő személy köteles az orvosi titkot megtartani, ennek szűk körben korlátja lehet közegészségügyi érdek, de ilyen esetben is csak a törvényben meghatározott személyek és kifejezett célból juthatnak betegek adataihoz, irataihoz.

Az érintettnek, illetve az általa írásban felhatalmazott személynek joga van mind az adatkezelésről, mind az orvosi dokumentációról tájékoztatást kapni, illetve az utóbbiról másolatot is kaphat, azonban annak költségei őt terhelik. Az elhunyt beteg esetében mindez a jog – a halállal kapcsolatos dokumentációt illetően – a közeli hozzátartozóra vagy az örökösre száll át.

Mindez az orvos kötelezettségeként is jelentkezik, vagyis jogszerűen nem tagadható meg a betegtől, vagy az egyéb jogosult személytől a vizsgálatokról, kezelésekről szóló iratok bemutatása. Jogosult lehet a törvényes képviselő, a beteg által írásban felhatalmazott személy, illetve az elhunyt hozzátartozója vagy örököse.

A panasztétel lehetősége

Akinek a tájékoztatáshoz való jogát megsértik, panasszal fordulhat az egészségügyi intézményhez, illetve annak fenntartójához – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ehhez érdemes a betegjogi képviselő segítségét igénybe venni, akinek törvényben meghatározott feladatai közé tartozik többek között az is, hogy a beteget segítse az orvosi dokumentációhoz való hozzájutásban, valamint a panasz megfogalmazásában, sőt, amennyiben a beteg - vagy akadályoztatása esetén hozzátartozója - őt arra írásban felhatalmazza, maga teszi meg a panaszt.

Fotó: Bielik István - Origo

Az egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója a panasz beérkezését követő 30 napon belül köteles azt kivizsgálni és az eredményről a panaszost értesíteni. A kórházakban etikai bizottság is működik, akik a beteg kezdeményezésére 30 napon belül elkészítik állásfoglalásukat, kötelező határozatot azonban nem hoznak, de szükség esetén megkeresik az illetékes szervet vagy hatóságot.

Egészségügyi közvetítői eljárás kérelmezhető

További lehetőség az egészségügyi közvetítői eljárás, melyet a beteg vagy hozzátartozója kérelmezhet a területileg illetékes szakértői kamaránál, az eljárásra azonban csak akkor kerül sor, ha ahhoz a másik fél hozzájárul.

Amennyiben az egészségügyi intézmény oly mértékben sértett betegjogot, hogy abból a betegnek vagy hozzátartozójának igazolható kára származott és bizonyítható az ok-okozati összefüggés, polgári peres úton érvényesíthető kártérítés. Szakmai hiba esetén az ÁNTSZ intézményéhez, etikai vagy fegyelmi vétség esetén a Magyar Orvosi Kamarához lehet fordulni. A betegjogok megsértése esetén az Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálata is megkereshető.

Amennyiben az egészségügyi szakember súlyos kötelezettségszegésének alapos gyanúja felmerül, büntető feljelentésnek is helye lehet. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosának eljárása akkor kérhető, ha a kérelmező számára nincs más jogorvoslati lehetőség, a civil szervezeteket pedig tájékoztatásért, tanácsért érdemes felkeresni – húzta alá végezetül dr. Tar Luca.