Reklámadó: egyedi címzett esetében is beszélhetünk közzétételről

Monitors screen 'Protest against the new media tax' in the independent tv network RTL Klub, Hungary's largest commercial media company in Budapest on June 5, 2014. Hungary's media companies are up in arms over a proposed tax on adverts that industry insiders say would cripple the sector as well as tighten the government's hold on the press. Over 60 companies, including TV channels, radio stations, newspapers and websites are going off-air, or printing black front pages in protest at the proposed bill, which would slap a tax of up to 40 percent on ad revenue. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

A reklám közzététele alatt nem csak a nagyobb nyilvánosság számára történő megismerhetővé tételt kell érteni, hanem akár az egyedi címzett részére történő megismerhetővé tétel is minősülhet reklám közzétételének – tájékoztatta az Origót a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika hangsúlyozta: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV közös tájékoztatót adott ki a törvény alkalmazásának segítése érdekében.

A reklámadó bevezetése számos megválaszolandó kérdés elé állította a vállalkozásokat, a legkisebbektől a legnagyobbakig. A hatálybalépéstől a bevallásig és az adó megfizetéséig rendelkezésre álló nagyon rövid idő megnehezítette, hogy az adóalanyok jogkövető magatartást tanúsítsanak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV közös tájékoztatót adott ki a törvény alkalmazásának segítése érdekében – fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Akár egyedi címzett esetében is

Fontos, hogy a reklám közzététele alatt nem csak a nagyobb nyilvánosság számára történő megismerhetővé tételt kell érteni, hanem akár az egyedi címzett részére történő megismerhetővé tétel is minősülhet reklám közzétételének.

Az adókötelezettség szempontjából a jogszabály nem különbözteti meg azt az esetet, amikor a közzétételt esetleg jogszabály írja elő, ebben az esetben is adóköteles tényállás valósul meg – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.

A nyomtatott anyag meghatározása alapján az adóalanyoknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a definíció nem korlátozza a fogalmat a papírra nyomtatott reklámra, így nyomtatott anyagnak tekintendő például egy molinó, egy reklámtoll, vagy egy reklámcélú póló is.

A tájékoztató kiemeli, hogy amennyiben a vállalkozás vagy valamely munkavállalója a cég elnevezését, logóját azonosítás céljára, nem pedig a népszerűsítés érdekében használja, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon, például levélpapíron, névjegyen, borítékon, vagy akár munkaruházaton való megjelenítése nem minősül reklám közzétételének.

A szponzoráció kérdése

A szponzoráció esetében is érdemes tekintettel lenni arra, hogy ha a szponzorált olyan módon teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját, mint ahogyan a reklám közzétételét a törvény meghatározza, akkor a szponzorációból származó bevétel is adóköteles bevételnek minősül.

Ilyennek minősülhet a sportolók mezén, vagy a sporteszközökön a szponzor nevének, logójának megjelenítése, a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó feliratok elhelyezése.

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Saját célú reklám esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség, melynek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó, amennyiben az adott ügylet kapcsán nem levonható.

Szabályok kapcsolt vállalkozásokra

A kapcsolt vállalkozásokat terhelő kötelezettségek esetében pedig azt fontos hangsúlyozni, hogy az adóév bármely napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony azt eredményezi, hogy az adóalanynak a reklámadóról szóló törvényben a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések szerint kell az adókötelezettségét a teljes adóévre megállapítania, függetlenül annak időtartamától, a törvény nem ad lehetőséget az időbeli arányosításra.

A tájékoztató alapján sokat tisztult a kép az adóalanyokat terhelő reklámadó gyakorlati alkalmazását illetően, azonban nyilvánvaló, hogy hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a jogalkalmazás minden kérdésre választ adjon - összegezte végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.