Vágólapra másolva!
Július elsejével hatályba lépett versenytörvény (Tpvt.) módosítása jelentős változásokat hozott a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Az összefonódás ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések célja, hogy a gazdaság, a verseny szempontjából lényeges vállalategyesüléseket, felvásárlásokat, vagy egyéb módon történő irányításszerzést versenyfelügyeleti ellenőrzés alá vonjon – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.
Vágólapra másolva!

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) abban az esetben adja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása, vagy megerősítése következményeként – fejtette ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A módosítás eredményeképp új eljárási határidő került bevezetésre, egyszerűsített eljárás esetén a befejező döntést 30 napon belül kell a GVH-nak meghoznia.

A Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének 1/2014. számú közleménye az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól segíti a vállalkozásokat abban, hogy az összefonódáshoz vezető ügyletek előkészítése során értékelni tudják, hogy a gyorsabb és olcsóbb egyszerűsített eljárásra számíthatnak, vagy a teljes kőrű eljárás szabályai szerint kerül sor a döntés meghozatalára.

Összefonódás csak GVH-engedélyezés után

A korábbi dogmatikai ellentmondásokat feloldva, összhangban az új Polgári törvénykönyvnek a harmadik személy vagy hatóság beleegyezésétől függő hatályba lépéssel kapcsolatos rendelkezésére, július elsejétől – az uniós rendszerrel összhangban - az összefonódás nem hajtható végre a GVH engedélyének hiányában – emelte ki dr. Kapetz Mónika.

Ez azt is jelenti, hogy nem gyakorolhatóak az irányítási jogok, így különösen a szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vonatkozó jogok, és a korábban független vállalkozás döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni, azaz figyelemmel kell lenni a versenytörvénynek a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseire is.

Indokolt kérelem esetén

A kérelem benyújtására köteles vállalkozás indokolt kérelmére, a GVH a döntés meghozatala előtt hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányítási jogot a megszerző gyakorolja. A GVH a verseny feltételeinek megőrzése érdekében ebben az esetben az irányítási jog gyakorlását feltételhez kötheti, vagy arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő, azaz irányításkorlátozó előírást alkalmazhat.

A versenytörvény súlyos jogkövetkezményt fűz ahhoz, ha a GVH az összefonódást nem engedélyezi, és az irányítási jog végrehajtási tilalomba ütköző, vagy az irányításkorlátozó előírást sértő módon kerül gyakorlásra, hiszen az ebből eredő bármilyen jognyilatkozat vagy jogügylet semmis és a vállalkozás felel a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásából eredő károkért.

A versenytörvény július 1-jétől lehetővé teszi, hogy a kérelem benyújtására kötelezett vállalkozások előzetes egyeztetést kezdeményezzenek a GVH-nál a kérelem benyújtásához szükséges iratok és adatok körének meghatározása érdekében, ezzel is gyorsítva és hatékonyabbá téve az eljárást – húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Fotó: Origo

Újdonsága a szabályozásnak, hogy megállapítja, hogy a forgalomszámítás során a külföldi devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor milyen árfolyamot kell alkalmazni, ez pedig az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyam.

Több egymástól független vállalkozás feletti irányításszerzés a módosítást követően már nem minősül egy összefonódásnak, így a kérelmezőnek több kérelmet kell benyújtania és a szolgáltatási díjat többször megfizetnie. Ha az ügyletek egy napon jöttek létre, akkor a GVH az ügyeket egyesíti, és egy eljárásban bírálja el.

A módosítások célja

A fentiek alapján megállapítható, hogy a módosítások célja a fúziókontroll hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele annak lehetővé tétele mellett, hogy az engedélyezésre vonatkozó szabályokat megsértő vállalkozásokkal szemben is hatékony és adekvát eszközök, szankciók álljanak a GVH rendelkezésére.

Ennek érdekében került sor az engedélykérés joghatásának pontosításra, a végrehajtási tilalom egyértelmű kimondására, az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolására, valamint az előzetes egyeztetés jogintézmény bevezetésére – összegezte végezetül dr. Kapetz Mónika.