Bán, S. Szabó & Partners: ezek a devizamentő törvény legfontosabb rendelkezései (1. rész)

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

Az Országgyűlés a Kúria 2/2014. számú PJE határozatára reagálva a 2014. július 4-ei ülésnapján elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló T/465-ös törvényjavaslatot, az úgynevezett devizamentő törvényt. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői két részes írásukban összefoglalták a devizamentő törvény azon rendelkezéseit, amelyek tekintetében a bankszektornak rövid időn belül mindenképp lépnie kell. Az első részben a pénzügyi intézményekre háruló legfontosabb kötelezettségeket és a vonatkozó határidőket, valamint a devizamentő törvény általános rendelkezéseit veszi számba dr. Rausch János és dr. Szabó Gergely, míg a második részben röviden bemutatják a devizamentő törvény legfontosabb rendelkezéseit.

Ami a legfontosabb kötelezettségeket és határidejüket érinti, az egyik első teendő az árfolyamrés átszámításának rendezése. A pénzügyi intézmények a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 60 napon belül kötelesek megküldeni az általuk alkalmazott átszámítási módszertant az MNB részére, és a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 90 napon belül el kell végezniük az átszámítást.

A második teendő az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezése és a vonatkozó peres eljárások megindítása. A pénzügyi intézményeknek a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk minden olyan vonatkozó ÁSZF-et, amelyben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére vonatkozó kikötés.

Ezen határidőn belül be kell jelenteniük az MNB részére valamennyi ilyen ÁSZF-et és nyilatkozniuk kell, hogy a vonatkozó kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik, valamint mellékelniük kell az érintett szerződések azonosítási számát és a fennálló követelések összegét – húzta alá a dr. Rausch János és dr. Szabó Gergely.

Peres eljárás indítása

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránti perben a keresetlevélnek a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell a Fővárosi Törvényszékhez érkeznie deviza alapú szerződésekre vonatkozó ÁSZF esetén, míg forintalapú szerződésekre vonatkozó ÁSZF esetén a hatálybalépést követő 90. és 120. nap között kell megérkeznie a keresetlevélnek.

Folyamatban lévő végrehajtási eljárások, Kúria jogegységi határozatát követő egyoldalú kamatemelés

Bár a devizamentő törvény alapján főszabály szerint a vonatkozó végrehajtási eljárásokban nem lehet eljárási cselekményeket és intézkedéseket foganatosítani, a végrehajtás folytatása érdekében a végrehajtást kérő (pénzügyi intézmény), illetve az adós is kérheti annak megállapítását a végrehajtást foganatosító bíróságtól, hogy az adott kölcsönszerződésben nem szerepel devizamentő törvény szerinti (semmis) árfolyamrés, vagy egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés. A kérelmet legkésőbb a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 120 napon belül kell benyújtani.

A 2014. június 16-át követő egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, vagy díjemelésre vonatkozó hirdetmény és a már megfizetett törlesztő részletek: A devizamentő törvény hatálybalépése napján vissza kell vonni a vonatkozó hirdetményt és a devizamentő törvény hatálybalépését követő, harmadik munkanapon, az ügyfél számláján jóvá kell írni a már megfizetett törlesztő részlet növekedését.

Általános rendelkezések

A devizamentő törvény hatálya a 2004. május 1-je és a törvény hatályba lépésének napja (kihirdetést követő 8. nap) között kötött olyan fogyasztói kölcsönszerződésekre (deviza alapú, vagy forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés) terjed ki, amelyben a devizamentő törvénnyel érintett árfolyamrés, illetve egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés található.

Fotó: Mudra László - Origo

A törvény hatálya nem terjed ki a végtörlesztéssel, illetve a fedezet Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlásával zárult szerződésekre – hangsúlyozták a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A devizamentő törvényből eredő jogosultságok és kötelezettségek azon pénzügyi intézményt illetik és terhelik, amely a törvény hatálybalépésekor a vonatkozó szerződés jogosultja azzal, hogy amennyiben a hatálybalépéskor nem pénzügyi intézmény a jogosult, vagy a már megszűnt szerződésnél sem pénzügyi intézmény volt a jogosult, akkor a devizamentő törvényből eredő jogosultságok és kötelezettségek azon pénzügyi intézményt illetik és terhelik, amelytől a követelést a nem pénzügyi intézmény megszerezte.

Továbbá a fogyasztói kölcsönszerződés jogosulti pozíciójában bekövetkezett alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények kötelesek a devizamentő törvény végrehajtása érdekében együttműködni.

A régi Ptk. elévüléssel kapcsolatos szabályait a devizamentő törvény vonatkozásában úgy kell értelmezni, hogy a követelések a kölcsönszerződés fennállása alatt nem évülnek el, az elévülés csak a szerződés megszűnésével kezdődik. Ráadásul az elévülés a fogyasztóval történő elszámolásra vonatkozó később meghozandó külön törvényben meghatározott időpontig nyugszik.

(A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőivel készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)