D.A.S. JogSzerviz: a jelnyelven tett szóbeli végrendelet is érvényes lehet

Darák Péter, a Kúria elnöke a legfőbb bírósági szerv 2012-es tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. október 16-án.
Vágólapra másolva!
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem csak teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy közokiratban lehet érvényesen végrendelkezni, hanem szóban is – hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki szerint avégrendelet szóban történő megtétele kizárólag akkor tekinthető érvényesnek, ha mindenben megfelel a jogszabály által támasztott szigorú előírásoknak. Dr. Bekk Judit hangsúlyozta: a jelnyelven tett szóbeli végrendelet is érvényes lehet, ha a jelnyelvet az örökhagyón túl a tanúk is ismerik.
Vágólapra másolva!

A szóbeli rendelkezés lehetőségét a korábbi jogi szabályozáshoz hasonlóan a 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is ismeri, ám annak érvényességéhez szigorú feltételeket támaszt – fejtette ki elöljáróban dr. Bekk Judit.

A törvénykönyv szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé.

„Életet veszélyeztető helyzet”

A meghatározásban szereplő „életet veszélyeztető helyzet” megléte akár az örökhagyó egészségi állapotából, akár kívülről érkező veszélyből is adódhat. A helyzet rendkívülisége, illetve az írásbeli végrendelet megtételének hiánya pedig az örökhagyó fizikai és pszichikai állapotából egyaránt eredhet.

Szóban érvényesen végrendelkezni csak akkor lehetséges, ha ezek a feltételek együttesen, objektíven fennállnak, nem elég tehát, ha az örökhagyó észleli ezeket, szükséges, hogy ezek a körülmények egy kívülálló, harmadik személy számára is egyértelműek legyenek.

A szóbeli végrendelet érvényességéhez elengedhetetlen, hogy az örökhagyó két tanú együttes jelentésétben, a tanúk által értett nyelven a végakaratát teljes terjedelmére kiterjedően adja elő, és egyidejűleg jelentse ki, hogy az elhangzott szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. A jogszabály értelmében a jelnyelven tett szóbeli végrendelet is érvényes lehet, ha a jelnyelvet az örökhagyón túl a tanúk is ismerik – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A tanúk szerepe

A szóbeli végrendelet tanúja szinte bárki lehet, kivéve azt, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, aki kiskorú, cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében a tanúnkénti közreműködés vonatkozásában korlátozott. Fontos megkötés, hogy az örökhagyó a végrendelet tanúja, illetve az ő hozzátartozója javára érvényesen nem végrendelkezhet, őket nem részesítheti juttatásban.

Mivel a tanúknak kiemelten fontos szerepük van a szóbeli végrendelkezés igazolásában, ezért mindenképpen tudniuk kell mind önmagukról, mind a másik tanúról, hogy végrendelet megtételénél tanúskodik.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Különösen fontos továbbá, hogy a tanúk a végrendelet tartalmáról közvetlenül a végrendelkezőtől szerezzenek tudomást, jegyezzék meg és kétség esetén bizonyítsák a végrendelet tartalmát, továbbá legyenek tisztában azzal, hogy az örökhagyó akkor, és nem később, vagy korábban nyilvánítja ki végakaratát.

Szigorú előírások

A szóbeli végrendelet tartalmát a törvénykönyv meglehetősen szűk keretek közé szorítja, az ugyanis hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyezet megszűnését követő megszakítás nélküli harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. Ennek a rövid határidőnek az oka a szóban elhangzottakhoz köthető nagyfokú bizonytalanság.

A végrendelet szóban történő megtétele tehát lehetséges ugyan, ám az kizárólag akkor tekinthető érvényesnek, ha mindenben megfelel a jogszabály által támasztott szigorú előírásoknak – összegezte végezetül dr. Bekk Judit.