Bennfentes kereskedelem: a Libor-botrány után keményen lépett fel az Európai Parlament

Az Európai Parlament által közreadott kép az Európai Parlament plenáris üléséről Strasbourgban 2014. február 27-én.

A Libor-botrányként elhíresült bankközi kamatláb manipulációk rámutattak arra, a tagállamok által elfogadott közigazgatási szankciók elégtelennek bizonyultak a szabályok betartásához a piaci visszaélések megelőzése és leküzdése terén – értesült az Origó a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Az Európai Parlament 2014. február 4-én döntött arról, hogy uniós szinten vezet be kemény büntetést a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció elkövetőivel szemben – mutatott rá dr. Sükösd Erika. 

A pénzügyi eszközök helyes árazása szempontjából elengedhetetlen, hogy minden piaci szereplő ugyanazon releváns információk birtokában hozza meg a pénzügyi eszközre vonatkozó döntését – fejtette ki elöljáróban a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás fogalomkörébe tartozó magatartások tilalmának és szankcionálásának célja a tőkepiac zavartalan működésének, a tőkepiaci folyamatok átláthatóságának, a befektetők esélyegyenlőségének biztosítása, a tőkepiac működésébe vetett közbizalom megteremtése, megőrzése.

A pénzügyi eszközök másodlagos piaca jelentős finanszírozási forrást jelent a gazdasági szereplők számára, ezért a piacba vetett bizalom megőrzését, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, mint a piac zavartalan működésének alapfeltételeit, biztosítani kell.

Európai előzmények

Az Európai Közösségek 1989-ben fogadta el a bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló 1989. november 13‑i 89/592/EGK tanácsi irányelvet. Az irányelv elfogadását a bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló nemzeti szabályozások eltérő szintje vagy teljes hiánya indokolta – hangsúlyozta dr. Sükösd Erika.

A 89-es irányelv elfogadása óta a pénzügyi piacokon és a közösségi jogszabályokban bekövetkezett változások – a piaci manipuláció elleni jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében – új irányelv elfogadását tették szükségessé a közösségi jogszabályokban lévő „kiskapuk” megszüntetése érdekében is.

A Tanács 2000-ben létrehozta az európai értékpapírpiacok szabályozásával foglalkozó bölcsek bizottságát, mely záró beszámolójában új jogalkotói technikák bevezetésére tett javaslatot. Megállapítást nyert, hogy a piac integritásának védelmét szolgáló, meglévő közösségi jogi keret hiányos volt, a jogi előírások tagállamonként eltértek, a gazdasági szereplők pedig ebből adódóan gyakran bizonytalanok voltak a fogalmak, meghatározások és a végrehajtás tekintetében. A bölcsek bizottsága négyszintű szabályozást javasolt: keretelvek, végrehajtási intézkedések, együttműködés és végrehajtás.

A szabályozás első szintjeként az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2003/6/EK irányelvet, melyet a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2003. december 22‑i 2003/124/EK bizottsági irányelv, valamint a 2004/72/EK irányelv egészít ki a fogalmak pontosításával.

Az irányelvek ugyanakkor meghatározzák az elfogadott piaci gyakorlatok elbírálásakor figyelembe veendő tényezőket, részletszabályokkal egységesítve a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében a kötelezettségeket.

A Libor-botrány tanulságai

A Libor-botrányként elhíresült bankközi kamatláb manipulációk ugyanakkor rámutattak arra, a tagállamok által elfogadott közigazgatási szankciók elégtelennek bizonyultak a szabályok betartásához a piaci visszaélések megelőzése és leküzdése terén. Az Európai Parlament 2014. február 4-én döntött arról, hogy uniós szinten vezet be kemény büntetést a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció elkövetőivel szemben – emelte ki a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

A közösségi jogalkotó, a közigazgatási bírságoktól minőségileg eltérő jellegű társadalmi helytelenítést kifejező, büntetőjogi szankciók bevezetését szorgalmazza, mely a piaci visszaélések legsúlyosabb formáira vonatkozóan a bűncselekmény fogalmát, valamint a büntetési tétel minimumát egységesítené, továbbá kötelezővé tenné a bűnsegély és felbujtás, valamint a kísérlet szankcionálását.

Forrás: MTI/Európai Parlament

A bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló irányelv előkészítése során felmerült, hogy a tagállamoknak ki kell terjeszteniük a büntetőjogi felelősséget a jogi személyekre is, amennyiben az összeegyeztethető az adott nemzeti jogrenddel. A jelenlegi értékpapír-kereskedési környezetben nehézséget jelentő, több piacot érintő visszaélés felismerése, az eredményes együttműködés és adatcsere biztosítása érdekében közösségi szintű felügyeleti mechanizmusok létrehozására is javaslatot tett az Európai Bizottság.

A folyamatban lévő új jogalkotási aktus az egész Unióban közös minimumszabályok alkalmazását tűzte ki célul a tagállamok enyhébb rendszereit kihasználó piaci visszaélések visszaszorítása, az elkövetőkkel szembeni egységes fellépés biztosítása érdekében, e célok megvalósulása nagymértékben függ az irányelvek nemzeti jogrendszerekbe való implementálásától.

A jogszabálytervezetek jelenleg a Tanács hivatalos jóváhagyására várnak – utalt rá végezetül dr. Sükösd Erika.