Az üdülési jog vagy timeshare egyfajta használati jog, amivel minden év egy bizonyos szakaszában lehet használni egy adott ingatlant. Aki üdülési jogot vásárol egy fix összegért, azt a jogot veszi meg, hogy minden évben az éves fenntartási díj fejében egy meghatározott időszakban használhatja a szállodát.
A fix összeg általában hat számjegyű és azonnal kell fizetni, vagy hitellel fedezni. Míg a fenntartási díj évente jár, és sajnos emelhető is. Az üdülési jogot általában hatásos előadások, rendezvények keretében értékesítik, ahol gyakoriak a visszaélések, nem véletlen, hogy az Európai Unió is több rendelkezést hozott ebben a tárgyban. A hazai tapasztalatokból merítve a Budapesti Békéltető Testület is összegyűjtötte ajánlásait a fogyasztóknak – utalt rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Nehéz értékesíteni az üdülési jogot
Az ajánlás szerint a szerződés aláírása előtt fontos felmérni, hogy valóban szükség van-e az üdülési jogra, és azt hosszútávon ki lehet-e majd használni, úgyszintén mérlegelni kell, hogy a rendszeresen emelkedő éves fenntartási díjat ki tudják majd mindig fizetni, mivel ezt a költséget nyilván abban az évben is viselni kell majd, amikor a nyaralás nem kerül igénybevételre. A rendezvényeken elhangzottakkal ellentétben ugyanis az üdülési jogot rendkívül nehéz értékesíteni.
Lényeges, hogy a szerződést, és a bemutató során kapott egyéb információt alaposan tanulmányozni kell, és összevetni a szóbeli tájékoztatással. Ellentmondás, vagy kétség esetén ragaszkodni kell ahhoz, hogy a szóban elhangzott információ, írásban is rögzítésre kerüljön- hangsúlyozta dr. Vizi András.
Hangfelvételre is lehetőség van
Arra is lehetőség van, hogy a másik fél hozzájárulásával az elhangzottakról hangfelvétel készüljön. Ha az üdülési jog eladása mellett döntenek, és ezzel egy üdülési jogot értékesítő céget bíznak meg, az általában megbízási díj fejében végzi el a tevékenységet, ilyenkor a megbízási díj akkor is jár, ha az üdülési jogot nem sikerül értékesíteni.
Amennyiben az üdülési jog vételára hitelből kerül finanszírozásra, a hitelszerződést csak abban az esetben szabad aláírni, ha abban a hitel összege, a kölcsönadó fél és a visszafizetés feltételei egyértelműen szerepelnek. Aláírás után ugyanis az üresen hagyott helyekre bármilyen adat feltüntetésre kerülhet. Szintén fontos a hitelszerződést és a teljes dokumentációt elkérni aláírás után
A legfontosabb fogyasztókat védő jog a tizennégy napos, indoklás nélküli elállás joga a fogyasztók részéről. Erről írásbeli tájékoztatást kell kapniuk a bemutatón. Amennyiben az elállás mellett döntenek, azt csakis írásban szabad megtenni, és bizonyítható módon megküldeni a vállalkozásnak. A szerződés megkötését követő tizennégy nap elteltéig a fogyasztóktól semmilyen címen nem követelhető kifizetés – emelte ki a D.A.S. Jogszerviz szakértője.
Négy szerződéstípust különböztet meg
Az üdülőhasználati szerződést 2011. szeptember 1. napjától hatályos 141/2011. kormányrendelet szabályozza. A kormányrendelet (a korábbi szabályozástól eltérően) négy szerződéstípust különböztet meg.
Az egyik ilyen szerződéstípus a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés. Ez utóbbi megállapodást a nyaralni vágyó fogyasztó köti az üdülőhasználati jog értékesítésével foglalkozó vállalkozással. Ennek a szerződéses konstrukciónak a lényege az, hogy a fogyasztó meghatározott üdülési célú használati jogot szerez határozott időtartamra.
A fogyasztó a használati jogot egy adott épület helyiségei felett szerzi meg, így különösen például szállodai szoba, uszoda, konditerem felett. Ennek a szerződésnek a további jellegzetessége, hogy a használati jogot az év egy előre megállapított időszakára, évenként visszatérő jelleggel szerzi meg a fogyasztó.
A szerződés részét képező írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell az elállási jogról való részletes tájékoztatást: egyrészt a gyakorolás feltételeiről, másrészt pedig arról, hogy az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a fogyasztótól semmilyen jogcímen nem követelhet kifizetést. A kormányrendelet szerint az elállási jogról az írásbeli tájékoztatónak minden esetben rendelkeznie kell, valamint a szerződés megkötését megelőzően erre a fogyasztó figyelmét külön is fel kell hívni.
A tájékoztatási követelmények megsértése esetén a fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (ha a tevékenység a felügyelet hatáskörébe tartozik), illetve amennyiben a tájékoztatási követelmények megsértése a gazdasági verseny befolyásolására alkalmas, a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat.
Nyelvválasztás, korábban nem szereplő kitételek
Ha a fogyasztó EGT-állam állampolgára, vagy lakóhelye EGT-államban van, az írásbeli tájékoztatót választása szerint az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti állam hivatalos nyelvén kell rendelkezésére bocsátani, amennyiben az a nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve is egyben. Ha az említett államokban több ilyen hivatalos nyelv is létezik, a választás joga a fogyasztót ezek tekintetében is megilleti.
A kormányrendelet azt is előírja, hogy amennyiben a szerződés valamely az írásbeli tájékoztató tartalmától eltér, a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztót külön írásban tájékoztatni erről és az eltérés mibenlétéről.