Szakmai vita folyik az akác hungarikummá történő minősítéséről

hungarikum, Barna Sándor főzőmester a főzőüst fényében átnéz egy pohár pálinkán az Érpatak melletti Zsindelyes-tanyán, a Zsindelyes Pálinkafőzdében
Vágólapra másolva!
A Hungarikum Védjegy és Jogvédelmi Szakbizottság tagja és az SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák szakértője szerint jelenleg szakmai vita folyik az akác, illetve az akácméz hungarikummá válása tárgyában. Az akác jelentősége miatt a hazai szakemberek és a magyar kormány elkötelezett annak védelme mellett, igaz, az ökológusok ellenvéleményt is megfogalmaztak. Dr. Sasvári Gabriella kifejtette: a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján a hungarikumokat tizennégy tagú Hungarikum Bizottság választja ki.
Vágólapra másolva!

A bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.

A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják az úgynevezett települési értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a megyei értéktár bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében megyei értéktár bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak.

Települési, megyei, ágazati értéktár

A települési önkormányzat a települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával megbízhat az illetékességi területén működő intézményt, szervezetet, vagy azok csoportját, itt leginkább a múzeumokról beszélünk. A második lépcsőfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a megyei értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végeznek.

Megoldás középúton lehet

Dr. Sasvári Gabriella elmondta, hogy a Hungarikum törvényt a 114/2013. (IV.16.) kormányrendelet egészíti ki, mely a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról részletesen rendelkezik. A rendelet alapján állt fel a „hungarikum piramis”. E szerint a nemzeti értékek adatait a települési tájegységi és megyei értéktárakban, ágazati értéktárakban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében kerülnek rendezésre.

Az alábbi szakterületenkénti kategóriák szerint kell beazonosítani és rendszerezni a nemzeti értékeket: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, valamint turizmus és vendéglátás. A külhoni magyarság értéktárával kapcsolatos döntéseket a MAÉRT (a Magyar Állandó Értekezlet) hozza meg. Az egyes ágazatokért az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár a felelősök.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A Magyar Értéktárban nyilvántartott valamely nemzeti érték hungarikummá minősítését a törvény 12.§. (1) szerint intézmények, szervezetek vagy személyek írásos javaslattal kezdeményezhetik. Az eljárás részletes menetét a kormányrendelet szabályozza. A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékeket a nyilvántartásba vételt követő 8 napon belül a honlapon közé kell tenni. Ugyanez az eljárás a hungarikummá minősített nemzeti értékek esetén is.

Dr. Sasvári Gabriella szerint jelenleg még folyik a szakmai vita az akác, illetve az akácméz hungarikummá válása tárgyában. Az elmúlt időkben számos cikk foglalkozott ezzel a témával, mivel Brüsszelben olyan jogszabályok előkészítése folyik, amelyek az EU-ban nem őshonos növények betiltására vonatkoznának. Mivel az akác állomány, illetve az akácméz Magyarországon nagyon jelentős, nem kétséges, hogy a szakemberek, illetve a kormány mindent meg fognak tenni védelmük érdekében, annak ellenére, hogy ezzel ellentétes véleményeket is bőven hallhatunk ez ügyben.

Az ökológusok szerint veszélyezteti a természet közeli területeket, mivel nehezen kontrollálható „özönfaj”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elnyomja a csak a magyarországi Kárpát-medencében őshonos fákat. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja szerint pedig a magja 50 évig is elél, szinte kiirthatatlan. Mint a dolgok többségében, feltehetően itt is valahol a középúton van a lényeg, és nyilván konszenzus alapján fognak dönteni a kérdésben – valószínűsítette végezetül dr. Sasvári Gabriella.

Bárki kezdeményezheti

Az Origó korábban arról is írt, hogy bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét bármelyik értéktárba, a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi majd a Hungarikum Bizottság. Az ebből az értéktárból kiválasztott, hungarikummá minősített értékek kerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe.