Két év is járhat az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékenységekért

A jelenlegi Büntető törvénykönyv kizárólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kapcsolatos szabályszegésre terjed i, ezért egyes tervek szerint általánosságban véve szankcionálnák az engedély nélküli géntechnológiai tevékenységeket. A törvénymódosítás szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők legyenek az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékenységek.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását javasolja a vidékfejlesztési tárca államtitkára annak érdekében, hogy akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők legyenek az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékenységek.

Budai Gyula országgyűlési képviselő a parlamentnek a héten benyújtott előterjesztése indoklásában emlékeztetett, hogy a jelenlegi Btk.-tényállás kizárólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kapcsolatos szabályszegésre terjed ki. Jelezte ugyanakkor, felmerült annak igénye, hogy általánosságban véve szankcionálják az engedély nélküli géntechnológiai tevékenységeket.

Új problémák merültek fel

A szabályozás kiterjesztését Budai Gyula azzal indokolta, hogy például egy kísérletben használt génmódosított mikroorganizmussal adott esetben sokkal nagyobb környezeti vagy egészségügyi kárt lehet okozni, mint egy génmódosított növény termesztésével, amelyre a ma hatályos Btk.-passzus vonatkozik. Hozzátette, új problémaként merült fel egyes génmódosított állatok illegális megjelenése is az Európai Unió piacain.

A politikus által javasolt módosítás a büntető törvénykönyv mostani tényállását lefedné, azt mondaná ki ugyanis, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki engedély nélkül természetes szervezetet géntechnológiával módosít, ezt végző létesítményt hoz létre, illetve géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) vagy abból előállított terméket zárt rendszerben felhasznál, forgalomba hoz, az országba szállít, vagy innen kivisz.

Forrás: Neil Palmer (CIAT)

A javaslat szerint július 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítás azt is büntetné, ha a géntechnológiai tevékenység túllépi az engedélyezett kereteket, például a biztonsági előírások vagy a hulladékkezelési szabályok esetében.

Egységes az uniós szabályozás

Az Európai Unió (EU) tagállamaiban – köztük Magyarországon is – a GMO-kra vonatkozóan egy egységes jogi szabályozási rend van érvényben. Irányelvek és rendeletek szabályozzák a GMO-kkal való kísérletezés, a GMO-k behozatalának, felhasználásának, termesztésének, és e termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának engedélyezését és szabályait, legyen szó génmódosított takarmányról, élelmiszerről vagy egyéb, például ipari célú felhasználásról.

A magyarországi jogi szabályozás teljes mértékben összhangban van az EU vonatkozó jogi szabályozásával. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák a GMO-k felhasználását és ültetik át a vonatkozó uniós irányelveket a nemzeti jogrendbe. Az Európai Unió GMO-kra vonatkozó rendeletei pedig közvetlenül alkalmazandók Magyarországon.

A régióban Magyarország elsőként hozott törvényt

Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét (1998. évi XXVII. törvény, a géntörvény). A törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szabályozzák a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű (tehát a környezettel nem érintkező) felhasználását, a GMO-k szabad környezetbe történő kibocsátását, a GM és nem GM növények együtt-termesztését, valamint a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalát takarmány, élelmiszer vagy egyéb célra.

A törvény és a rendeletek szabályozzák az engedélyezési eljárás rendjét, valamint kijelölik az illetékes engedélyező és ellenőrző hatóságokat.

A géntörvény alapján került felállításra a Géntechnológiai Bizottság is, amely a géntechnológiai hatóságok részére benyújtott kérelmeket véleményezi, illetve javaslatot tesz az engedély elfogadására vagy elutasítására.