Képes a jog megvédeni az üzleti és gazdasági titkokat? (1. rész)

Az üzleti és gazdasági titok megsértésével kapcsolatban a büntetőjogi normák vizsgálatán túl nagyon gyakran munkajogi, versenyjogi, adatvédelmi kérdések is felmerülnek. A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Somos Zoltán szerint éppen a probléma komplexitása miatt merül fel a kérdés, hogy a jog mennyiben képes megvédeni cégek, magánszemélyek jogos érdekeit. A kétrészes írás első részét olvashatják.

Az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépésével egyidejűleg az üzleti titok és a gazdasági titok fogalma is új keretek közé került. A kerettényállásokban körülírt magatartásokat illetően ezzel párhuzamosan az új Polgári Törvénykönyv is megfogalmazza az üzleti titok fogalmát – mutatott rá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Tipikus ugyanakkor, hogy az üzleti titok megsértésével kapcsolatban nagyon gyakran munkajogi, versenyjogi, adatvédelmi kérdések is felmerülnek. Nyilvánvaló, hogy a piaci stratégiára, termelői adatokra, projektekre, vételi, eladási árakra vonatkozó adatok üzleti titoknak minősülnek.

dr. Somos Zoltán, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

Titoksértés azonban csak akkor valósul meg, ha a jogellenes magatartás a titok jogosultjának gazdasági, piaci érdekeit sérti, vagy veszélyezteti, ugyanakkor a titokgazdát a megőrzéssel kapcsolatosan felróhatóság nem terheli. Más szóval, a titokgazdának mind jogi, mind technikai értelemben meg kell tennie minden tőle elvárhatót, hogy a titok illetéktelen személyhez ne kerülhessen.

Az átlagosnál is jobban jelentkezik

Míg jogi oldalról tehát a belső szabályzatok, munkaszerződések és a cégeknél kialakult gyakorlat vizsgálandó, fel kell tárni azt is, hogy az üzleti titokhoz való belső hozzáférést milyen technikai megoldásokkal biztosították, minősítették, szűrték.

Az üzleti titok minősítése, megőrzésének fontossága az átlagosnál is hatványozottabban jelentkezik olyan nagy cégek esetén, amelyek komoly piaci részesedéssel rendelkeznek, hiszen esetükben az üzleti titkok értéke szinte felbecsülhetetlen – hangsúlyozta dr. Somos Zoltán.

Külön figyelem kell a versenytörvényre is

A titok védelme során a Ptk. mellett külön figyelmet kell fordítani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseire is, amelyek az üzleti titok fogalmát a Ptk.-val azonos módon kezelik, és bizonyos fogalmakat letisztáznak.

Az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül például, ha a titkot a titokgazda hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban, vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

A bizalmi viszony alatt versenyjogi értelemben különösen munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például: megbízás), tagsági viszony értendő, az üzleti kapcsolaton az üzletkötést megelőző tájékoztatást, tárgyalást, ajánlattételt kell érteni, még ha azt nem is követi szerződéskötés. A fenti versenyjogi tényállás büntetőjogi értelemben a tettestársi, vagy bűnsegédi elkövetési alakzat körülírásaként értelmezhető – mutatott rá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

A büntetőjog valamennyi titokfajta közül az üzleti titok megsértését önállóan kezeli, míg a szektorális titokfajtákét a gazdasági titok megsértésének körében. A gazdasági titok megsértése esetén szektorális titoksértésről beszélhetünk, ugyanis az a bank, értékpapír, pénztár, biztosítási vagy, foglalkoztatói nyugdíjtitkot érintheti.

(A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Somos Zoltánnal készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)