Nagyon fontos, hogyan szövegezik meg a csődegyezséget (2. rész)

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható második részben a csődegyezséggel kapcsolatos tudnivalókat, két esetet is ismertetve. A sorozat első részét itt olvashatják.

Konkrét ügyben az egyezségben rögzítették, hogy az adós 8 év alatt havi egyenlő részletekben fizeti meg a hitelező követelésének 15,1 százalékát, ám nem rögzítették, hogy pontosan mikor kell a részleteket kifizetni (esedékesség) és a fizetendő összeg nagyságát sem tüntették fel. A bíróság ezért nem hagyta jóvá az egyezséget.

A másik – a BDT 2013/7-8. számában közzétett – döntésben az egyezség szintén azért bukott meg a bírói szűrőn, mert nem felelt meg a végrehajthatósági feltételnek. Ebben az esetben egy szállodát üzemeltető társaság kötött egyezséget a hitelezőivel oly módon, hogy a biztosított hitelezők 100 százaléka a nem biztosított hitelezők 97,5 százaléka (tehát szinte a teljes hitelezői kör) a csődegyezséghez hozzájárult.

Az egyezség lényege leegyszerűsítve az, hogy a csődegyezségi megállapodás szerint az adós a biztosított hitelezők részére az egyezség jóváhagyása, és a csődeljárás befejezetté nyilvánításától számított nyolc napon belül megfizeti követelésük 15 százalékát.

Három módból választhatnak

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a nem biztosított hitelezői osztályba tartozó hitelezők a csődegyezség szerint három kielégítési módból választhatnak, az első az úgynevezett „Voucheres” kielégítési mód.

A hitelező az egyezségben meghatározott kezdő időponttól számított 30 munkanapon belül jelentheti be, hogy voucheres (saját szolgáltatás nyújtására vonatkozó utalvány) kielégítési módot választ. Az adós további 30 napon belül a hitelezői követelés összegének 80 százalékában vouchert állít ki a hitelező részére, a hitelezők a vouchert az adós által működtetett szállodában használhatják fel, összesen (együttesen) 5 millió forint/hó összeghatárig.

A második a részvényes kielégítési mód. Ebben az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosított követelések rendezését követő 30 napon belül a részvénytársasággá alakulás folyamatát megindítja, és az átalakulás során a hitelezőknek ezerforintnyi követelés után 300 forint névértékű részvényt ad.

A harmadik a pénzkifizetéses kielégítési mód: az ezt választó hitelezők 2014. január 31-ig az adós részére követeléseik tekintetében fizetési moratóriumot biztosítanak, részükre az adós követelésük 15 százalékát fizeti meg minimum 5 millió forint/hó értékben, az egyes érintett követelések egymáshoz viszonyított arányában – ismertette dr. Juhász László.

Az elsőfokú döntés

Az elsőfokú bíróság végzésével a Cstv. 21/B. §-a alapján a csődeljárást megszüntette, álláspontja szerint ugyanis a létrejött egyezség nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, mivel az egyezség alapján nem határozható meg pontosan, egyértelműen, hogy az adós mely hitelezőknek, milyen módon, milyen határidőben, milyen feltételek szerint és mekkora mértékben teljesít.

A pénzkifizetéses kielégítési mód esetében a bíróság utalt arra, hogy a csődegyezségből nem állapítható meg, hogy mekkora az egyes hitelezőknek fizetendő összeg, mivel az egyezség jóváhagyása után választanak a hitelezők a kielégítési formák között.

Emellett az adott hitelezőnek havonta fizetendő összeg sem állapítható meg, mivel az ezt a módot választó hitelezők követeléseinek egymáshoz viszonyított arányai is a későbbiekben – a választást követően – válnak ismertté. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tehát nem hagyható jóvá az egyezség, mivel utólagos értelmezést, utólagosan okiratok beszerzését, összevezetését igényli.

A másodfokú döntés

A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést helybenhagyta, döntésében kiemelte, az egyezség bírói vizsgálata a fentiek szerint kizárólag a jogszabályi megfelelőségre terjedhet ki, a bíróság nem mérlegelheti az egyezség gazdasági kihatásait. Nem hagyható jóvá méltányosságból sem az egyébként jogszabályba ütköző egyezség arra figyelemmel, hogy munkahelyek megőrzését biztosítja, a munkavállalók és adós érdekeit szolgálja.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a másodfokú bírósági ítéletből a következő részek érdemlik meg a kiemelt figyelmet: „A jelen eljárásban kötött csődegyezség nem felel meg a végrehajthatóság követelményének sem, nem tekinthető olyan végrehajtható határozatnak, amelynek alapján – az egyezség megkötése után megtett nyilatkozatok és e nyilatkozatok folytán előállott jogi helyzet értékelése nélkül – végrehajtható okiratot lehetne kiállítani, és ezért nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

Az egyezség utólagos értelmezés nélküli végrehajthatatlanságát önmagában alátámasztja az a tény, hogy az egyes hitelezők kielégítésének módja – és ettől függően annak összege is – csak az egyezség jóváhagyását követően, saját nyilatkozatuktól függően válik ismertté, és annak összege, és így a kielégítés időtartama attól is függ, hogy az egyes kielégítési módot hányan választják.

Emellett a felkínált lehetőségek közül a részvényes kielégítési mód önmagában is végrehajthatatlan, bírósági végrehajtás útján ugyanis nem lehet – még saját vállalás alapján sem – a társaságot átalakulásra kényszeríteni, ilyen tartalmú végrehajtási lapot a gazdasági társasággal szemben nem lehet kiállítani, hiszen az átalakuláshoz a Gt. 71. §-a értelmében a társaság legfőbb szervének határozata szükséges, az átalakulást a Gt. 69.-76. §-aiban foglalt eljárási rendben kell lefolytatni, a társaság taggyűlésének döntési jogkörébe tartozik.

A fentieken túl a pénzkifizetéses kielégítési mód esetén, mivel a választás a hitelezők részéről utóbb történik – szintén nem tartalmaz összegében meghatározott követelést az egyezség, és az sem került rögzítésre, hogy a 2014. február hó 1. napjától esedékes havi fizetés milyen határnapokkal történik (teljesítési határidő hiánya).

Az adós akkor járt volna el helyesen, ha a hitelezőket az egyezség megkötése előtt felhívja a kielégítési formák kiválasztására, és kielégítési módozatonként állapodik meg a hitelezőkkel. Ez esetben az egyes hitelezőket megillető, végrehajtás alapjául szolgáló összeg (marasztalás) egyértelműen meghatározható lett volna. A fentiekben részletezett körülmények is egyértelműen alátámasztják az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az egyezség végrehajthatatlan.“ (Pécsi Ítélőtábla Cspkf. IV. 30 130/2013/2.)

A fenti két példa mutatja, milyen fontos az egyezség végrehajtható módon történő megszövegezése, még akkor is, ha tudjuk, hogy a gazdasági élet sokszor bonyolultabb megoldásokat követel meg a szereplőktől – összegezte a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Juhász Lászlóval készült írás harmadik, negyedik és ötödik részét hamarosan közöljük – a szerk.)