Mégsem korlátolt a felelőssége a kft. és az rt. tagjának, részvényesének? (1. rész)

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tag "felelőtlensége" a társaság tartozásaiért alapesetben ugyan igaz, főleg a hitelezők érdekeit is figyelembevevő, hétköznapi szóval élve "becsületes" üzletpolitika megvalósítása esetén, ám a hitelezői érdekek és a közérdek védelmében azonban a tag korlátolt felelőssége kiszélesedhet, illetve korlátlanná válhat a társaság tartozásaiért, kötelezettségeiért. Dr. Csendes Ágnes rámutatott: első esetkörben a társaságnak felróható környezeti károk esetén elsősorban közigazgatási jogszabályok alapján felel a tag, második esetkörben hitelezővédelmi okokból polgári gazdasági felelősség körében és végül harmadikként, a büntetőjogi felelősség körében. Most a kétrészes írás első részét olvashatják.

Alapesetben egy kft, vagy rt. megalapításával kapcsolatban vállalt és teljesített tagi vagyoni hozzájárulásnak a tényleges és megfelelő teljesítése után a tagok "hátradőlhetnek", hogy immár bármi történik a társasággal, ők nemhogy korlátoltan, de egyáltalán nem felelnek a társaság tartozásaiért külső, úgynevezett harmadik személyek felé - fejtette ki a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Hiszen a gazdasági társaságokról szóló törvény 111§ (1) bekezdése kimondja, hogy "a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel." Polgári, gazdasági jogi felelősségük a "saját" társaságuk felé áll csak fenn bizonyos tekintetben, mert ha például nem teljesítette a vagyoni hozzájárulását annak egyik következménye lehet, hogy a társaság kizárja a tagot a társaságból - hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.

Korlátlanná válhat a korlátolt felelősség

Szintén korlátlanul felel a tag a társaság felé a nem vagyoni szolgáltatásának (többnyire beapportált vagyontárgyaknak, jogoknak) a megjelölt és a társasági okiratokban rögzített értékéért öt éven át. A tag "felelőtlensége" a társaság tartozásaiért alapesetben igaz, főleg a hitelezők érdekeit is figyelembevevő, hétköznapi szóval élve "becsületes" üzletpolitika megvalósítása esetén.

A hitelezői érdekek és a közérdek védelmében azonban a tag korlátolt felelőssége kiszélesedhet, illetve korlátlanná válhat a társaság tartozásaiért, kötelezettségeiért.

Mikor terheli felelősség a tagot?

Mikor terhelheti felelősség a tagot is a társaság kötelezettségei tekintetében, azaz visel korlátlan "tagi" felelősséget a társaság tartozásaiért harmadik személyek felé? Első esetkörben a társaságnak felróható környezeti károk esetén elsősorban közigazgatási jogszabályok alapján. Második esetkörben hitelezővédelmi okokból polgári gazdasági felelősség körében és végül harmadikként, a büntetőjogi felelősség körében - emelte ki a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezeket, a különféle jogszabályokban lefektetett speciális tagi felelősségeket semmilyen szerződéssel nem lehet érvényesen korlátozni, kizárni. Az más kérdés, hogy esetlegesen a tag tagi mivoltából adódó jogi felelősségének megállapítása esetén ezt a felelősséget (adott esetben egy kártérítést) hogyan, kire lehet továbbhárítani akár a már futó eljárásban párhuzamosan, akár később külön eljárásban.

Környezeti károk esetén

A környezet védelmével kapcsolatos közérdekre tekintettel egy társaságot terhelő környezeti kár esetén ezen társaság tagjai (és vezető tisztségviselői is) a társasággal együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelősek a környezetvédelmi hatóságok felé, amennyiben ezen tag szándékosan vagy súlyosan gondatlanul olyan intézkedést hozott, amely a környezeti kárt okozta és a környezeti kár nem került elhárításra, megfizetésre a társaság által.

A tag csak akkor hivatkozhat korlátlan felelősségére, azaz arra, hogy tagként a társaság kötelezettségeiért ő jogszabály szerint nem felel, és mentesítheti magát a környezeti kárt érintő korlátlan felelőssége alól, ha bizonyítani tudja, hogy vagy egyáltalán nem vett részt az érintett intézkedés meghozatalában vagy olyan formában vett részt, hogy az intézkedés/határozat ellen szavazott illetve tiltakozott ellene - hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.

Környezeti kár esetén további, a közigazgatási szervek felé fennálló felelősségen túl polgári jogi felelősség is terheli a tagot a társaság által okozott kárért, amennyiben harmadik személy (nem hatóság) támaszt kártérítési igényt a Ptk. alapján. Ilyenkor a tag csak akkor mentesül a környezeti kár miatti kártérítési felelősség alól, ha ő bizonyítja, hogy a kár a társaság működési körén kívül el nem hárítható okból következett be vagy a környezeti kárt maga a károsult fél magatartása, mulasztása okozta.

(A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Csendes Ágnessel készült írás második részét hamarosan közöljük - a szerk.)