Ha nincs elég magyar szakképzett munkaerő, hozzanak be a cégek külföldit!

Talán sokak meglepődnek, és például rosszallóan mutatnak a fiatal munkavállalókat sújtó munkanélküliség mutatóira, de a gazdasági élet törvényszerűségei azt mutatják, a munkaerő piac helyzete iparáganként, szakmánként, régiónként óriási eltéréseket mutat - mondta el az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A szakképzett munkaerő hiányától szenvedő vállalkozások számára azonban megoldást jelenthet a külföldi országokból való munkaerő behozatala - hangsúlyozta dr. Kovács Loránd.

Magyarországon jelenleg a munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, a fiatal munkavállalók korcsoportját tekintve ez a 27 százalékot is eléri. Adódhat a kérdés, minek ide akkor külföldi munkaerő, ám a gazdasági élet racionalitása erre is megadja a választ.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: nem elég csupán általános és országos adatokból minden tekintetben messzire menő következtetést levonnunk. A munkaerő piac helyzete iparáganként, szakmánként és természetesen országrészenként, régiónként óriási eltéréseket mutat.

Akad, ahol égető szükség lenne a szakképzett munkaerőre

A győri ipari termelés egyes ágazatokban például egyenesen munkaerőhiányban szenved, és sok esetben a vállalkozások komoly erőfeszítések ellenére sem találnak megfelelő szakképzett munkaerőt.

Említést érdemel továbbá, hogy Magyarországról egyes számítások szerint több mint félmillió ember ment külföldre munkát vállalni, akik közül sokan szakképzett és kifejezetten keresett munkaerőnek számítanak.

A külföldre távozott, többnyire fiatalokból álló szakképzett munkaerő további vákuumot keletkeztet azon ágazatokban működő vállalkozások számára, amelyek eddig is igen nehezen találtak megfelelően képzett és hadra fogható munkaerőt.

Megoldás lehet a külföldi munkaerő behozatala

Dr. Kovács Loránd kiemelte: a munkaerőhiánytól szenvedő vállalkozások számára megoldást jelenthet a külföldi országokból (akár a környező EU tagállamokból, akár harmadik országnak számító egyéb külföldi államból) való munkaerő behozatala.

Amennyiben ezen lehetőséget a vállalkozások kihasználják, úgy sokkal nagyobb piacon kereshetnek maguknak megfelelő munkaerőt, és országon kívül is adhatnak fel hirdetést egy-egy betöltetlen állás megpályáztatása érdekében.

Nincs különösebb ügyintézési és anyagi teher

A külföldiek számára ugyanis a magyarországi tartózkodás és a munkavállalás nem jár különösebb ügyintézési és anyagi teherrel. A magyarországi munkavállaláshoz csupán egy tartózkodási engedélyre és adott esetben munkavállalási engedélyre lesz szükségük. Az EGK tagállamok állampolgárai számára pedig nincs szükség munkavállalási engedélyre, elegendő csupán, ha bejelentést tesznek az illetékes munkaügyi központnál.

Harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalása két külön eljárás keretében intézhető. A leendő külföldi munkavállaló az állampolgársága szerinti ország magyar konzulátusán kérelmezheti munkavállalás céljából a Magyarországon való tartózkodásához szükséges engedély kiállítását.

Ehhez érvényes útlevélre van szüksége és igazolnia kell, hogy a magyarországi szállása, megélhetése, és egészségügyi ellátása biztosított lesz a teljes tartózkodásának ideje alatt. Ezzel párhuzamosan, vagy ezt akár megelőzően a munkáltató az illetékes munkaügyi központnál kérelmet nyújthat be a munkavállalási engedély kiállítása iránt - ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A munkaügyi központ elvégzi a kutatást

A munkáltatónak - bizonyos eseteket leszámítva - munkaerőigényt is be kell nyújtania, amely alapján a munkaügyi központ munkaközvetítést végez, és lekutatja, hogy vajon a munkáltató által külföldi munkavállalóval betöltetni kívánt pozícióra akad-e magyar, illetve EGK tagállambeli álláskereső.

Amennyiben ilyen álláskereső nem áll rendelkezésre, vagy az mégsem alkalmas a munkáltató számára, akkor a munkaügyi központ megvizsgálja, hogy a munkáltató által megjelölt külföldi munkavállaló megfelel-e az adott tevékenység ellátásához szükséges hazai szakmai követelményeknek.

Ennek keretében a munkaügyi központ ellenőrzi a munkavállaló iskolai végzettségének, illetve szakképzésének igazolásaként becsatolt okiratokat. Amennyiben a munkavállaló alkalmasnak bizonyul, úgy a munkaügyi központ kiállítja a munkavállalási engedélyt.

Ügyintézési határidők

Az engedély kiállításának ügyintézési határideje általánosságban 30 nap, de egyes esetekben ez lehet 15, vagy akár 8 nap is. Amennyiben a munkavállalási engedély a tartózkodási engedélyt megelőzően került kiállításra, úgy a tartózkodás célját, és egyéb feltételek igazolását a külföldi munkavállaló megteheti pusztán a munkavállalási engedély meglétére való hivatkozással.

A tartózkodási engedély kiállításának ügyintézési ideje 21 nap. A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a külföldi munkavállalónak 60 eurót kell befizetnie, míg a munkavállalási engedély iránti kérelem illetékmentes.

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a vállalkozások számára nem jelent különösebb ügyintézési és anyagi terhet, amennyiben külföldről kívánnak akár tartós munkakapcsolat céljából munkaerőt behozni, ráadásul az ügyintézési határidők is meglehetősen rövidek az érintett eljárásokban - összegezte végezetül dr. Kovács Loránd.