Újabb szál a trafik-ügyben: a dohánytermékek egységcsomagolását akarja az EP

Miközben Magyarországon sok minden szóba kerül a nemzeti dohányboltok megnyitásával kapcsolatban, sokan nem is tudják, az Európai Parlament a dohánytermékek egységcsomagolásának bevezetését javasolja - hívta fel az Origó figyelmét a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője. Miről is van szó pontosan? Dr. Szamosi Katalin rámutatott: az Európai Parlament javaslata kizárná, hogy a dohány gyártók saját védjegyeiket, megjelölésüket a csomagoláson feltüntessék, vagy pedig ha mégis megjelenhet, úgy az a nagyság maximum a csomagolás 25 százalékát boríthatja.

Újabb szál a nemzeti dohányboltokkal kapcsolatos, meglehetősen nagy publicitást kapó események sorozatában, mégpedig az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának elképzelése - hívta fel az Origó figyelmét a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

A bizottság ugyanis változtatna a jelenlegi szabályozáson, amely most kimondja: a dohányzás káros hatására utaló figyelmeztetés és a kombinált ábrás figyelmeztetés kötelező felületére 30, illetve 40 százalékot ír elő. A változások alapján a csomagolás előlapjának már 75 százalékát borítanák figyelmeztető ábrák és szövegek.

Vagyis, a dohány gyártók saját védjegyeiket, megjelölésüket úgy tüntethetik fel, hogy a nagyság maximum a csomagolás 25 százalékát boríthatja. Mit is jelent ez a gyakorlatban? - teszi fel a kérdést dr. Szamosi Katalin.

"Meztelen csomagolás": minden polcon azonos termék

Az úgynevezett "meztelen csomagolást" először Ausztráliában vezették be a világban. Ez azt jelenti, hogy a dohánytermékek csomagolásán a gyártók semmiféle ábrás megjelölésüket nem tehetik fel, a szabályozás bevezetését sokan támadják, mondhatnánk azt is, forrnak az indulatok.

Az a tény ugyanis, hogy dohány gyártók nem tehetik fel védjegyeiket és csak egységcsomagolásban árulhatják csak a termékeiket, sérti a tulajdonhoz, a kereskedelmi szólásszabadsághoz és elsősorban a fogyasztók tájékozódásához való jogot - húzta alá a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

A védjegyek használatának megtiltása, a dohányipari termékeken sérti a szellemi tulajdonhoz és annak használatához való jogosultságot. Dr. Szamosi Katalin szerint vitathatatlan, hogy a dohánytermékek egészségtelenek és lehetőség szerint vissza kell szorítani a fogyasztásukat, ám az ezekre vonatkozó reklámozási és fogyasztási tiltások álláspontja szerint elégségesek.

Például az éttermekben és egyéb zárt helyen való dohányzás megtiltása csökkentette a fiatalok között a fogyasztást. A most hatályba lépett úgynevezett trafiktörvény előírásaiban az is szerepel, hogy a dohányboltokban a termékeket típusonként és márkajelzésenként a fogyasztók számára jól látható helyen a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.

Ez lenne a fogyasztó informálása?

Gondoljunk bele, hogy ha a csomagolás előlapjának 75 százalékát a figyelmeztető ábrák és szövegek borítják-e, a dohányfogyasztó, amikor belép a boltba, minden polcon azonos "termékekkel" találkozik. A javaslat ugyanis úgy szól, hogy a védjegyet a gyártó a doboz alján helyezheti el, így teljesen lehetetlenné teszi, hogy a fogyasztó a nemzeti trafik boltba belépve észlelje a védjegyet és ennek alapján döntse el, hogy melyik dohányterméket vásárolja.

A fogyasztók információhoz való jutása ugyanis nem csak arról szól, hogy valaki a kedvenc márkáját szerezhesse be, hanem a márka típusa, pl. a könnyebb dohánytermékek, vagy az ízesített termékek, stb. vagy a nikotintartalom képi megjelölése, a védjegyen korábban megfelelő eligazítást adott. A gyártó ugyanis egy védjegycsaládot jelölt és ezzel informálta a fogyasztót a védjegy és egyéb ábrás elemek feltüntetésével.

A szellemi tulajdon korlátozása a hamisítást erősítheti

A SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője rámutatott: nagyon sok aggály merül fel azzal kapcsolatban is, hogy vajon az ilyen típusú korlátozás egyáltalán visszaszorítja-e a dohányfogyasztást. Az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága felé számos gyártó és szakmai szervezet tett észrevételeket a tervezett szabályokkal összefüggésben.

A védjegyek feltüntetésének ilyen mérvű korlátozása ugyanis megkönnyíti a termékek hamisítását, az ellenőrizetlen, a kontrolálatlan és egészségre sokkal károsabb dohánytermékek piacra kerülését. Tény ugyanis, hogy ezeket az egységcsomagolásokat sokkal egyszerűbb hamisítani, mint az egyes márkáknak az egyedi csomagolását.

Vagyoni értékvesztést jelent

Ezen túlmenően nem csak a dohány gyártók aggálya, hanem a szellemi alkotásokkal foglalkozó szakmák segélykiáltása is, hogy az ilyen típusú javaslat elfogadása sérti a nemzetközi egyezményeket és sérti a védjegyekhez, mint szellemi tulajdonhoz való jogosultságot elismerő valamennyi törvényt, beleértve az Európai Unió alapkartelljától a magyar alkotmányig.

A védjegyhasználat kizárása és korlátozása ugyanis nem felel meg az alaptörvény arányossági követelményeinek. A dohánytermékek védjegyei a világon a legértékesebb védjegyek közé tartoznak. Köztudott, hogy sokáig a Marlboro vezette a világ legértékesebb védjegyeinek listáját. A védjegy használatának saját terméken történő megtiltása és korlátozása jelentős vagyoni értékvesztést jelent a védjegy tulajdonosainak - hangsúlyozta dr. Szamosi Katalin.

Egyértelmű ugyanis, ha a védjegyet nem használhatják megfelelően, úgy annak vagyoni értéke akár a tizedére is lecsökkenhet. A szellemi tulajdon jogosultjai attól is félnek, hogy a legközelebbi lépés a szeszesitalokra fog kiterjedni, hogy egy bizonyos alkohol tartalom felett a címkéken a káros hatás kommunikálása kerül előírásra, szemben az italok ismert márkanevével.

Magyar szervezetek aggályai

Magyarországon a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Védjegy Egyesület és a Magyar Versenyjogi Egyesület is állást foglalt a dohánytermékek csomagolására és címkézésére vonatkozó tervezett szabályokról. Az állásfoglalás tartalmazza mindazokat a jogi aggályokat, melyeket az Európai Parlamentnek is figyelembe kellene venni.

Az ausztrál példa nem bevezethető az európai jogi környezetben, a SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője szerint - az állásfoglalás egyébként a MIE honlapján megtekinthető - aki azt javasolja, hogy a nemzeti dohányboltok üzemeltetői figyeljék az ezzel kapcsolatos Európai Parlament szavazásait. A trafiktörvény szabályainak betartása a javaslat elfogadása esetén szinte lehetetlenné fog válni számukra és bizonyosan megkeseríti majd életüket, hiszen nem csalogató egy olyan trafik, ahol egységesen minden dobozról, amit a fogyasztó meg szeretne venni, elrettentő képek és feliratok köszönnek rá.