Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján így módosították a Munka Törvénykönyvét

Vágólapra másolva!
A tavaly júliusban hatályba lépett új Munka Törvénykönyvének több olyan rendelkezését is módosították a napokban, amelyek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban problémák merültek fel. Ezek a módosítások főként a munkarend, a szabadság és a távolléti díj, illetve a bérpótlékok kérdését érinti, valamint több, kisebb jelentőségű pontosítást, illetve finomítást vezetett be a jogalkotó - hívták fel az Origó figyelmét a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.
Vágólapra másolva!

2012. július elsején hatályba lépett új munkajogi kódex szabályozásához képest jelentősen változik a köteletlen munkarend alkalmazhatóságának feltétele. A jelenleg hatályos szabály értelmében már akkor is kötetlen a munkavállaló munkarendje, ha legalább a napi munkaidő felét maga osztja be.

Dr. Fehérváry Ákos szerint ez az új szabály kedvező volt a munkáltatók számára, hiszen az olyan munkavállalók esetén is könnyebbséget jelenthetett a munkaidő nyilvántartás vagy a túlórák kapcsán, akik csak részben voltak jogosult önállóan beosztani a munkaidejüket (például: értékesítő vagy ügyféllátogató munkavállalók, de akár irodai alkalmazottak esetén is).

Ám a mostani módosítás elveszi ezt a kedvező lehetőséget és kimondja, hogy kötetlen munkarendnek csak az minősül, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát teljesen átengedi a munkavállaló számára (bár a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállalónak a munkaköri feladatok egy részét meghatározott időpontban vagy időszakban kell teljesítenie).

Sok fejtörést okozott a tizennégy egybefüggő szabadságnap kiadása

A munkavállaló szabadságának kiadásával kapcsolatban a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében a változások pontosítják a tizennégy egybefüggő szabadságnap kiadására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek sok fejtörést okoztak a munkáltatóknak, és amelyek alkalmazhatósága a jelenlegi szabályok szerint igen nehézkes.

Az új szabályok pontosítják, hogy a munkáltató naptári évenként csak egy alkalommal köteles legalább tizennégy egybefüggő napra kiadni a szabadságot, amelybe beleszámít a munkanapon kívül a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is. Azoknak a munkáltatóknak, ahol problematikus, hogy a munkavállalókat egyszerre kétheti szabadságra engedjék el, továbbra is lehetőségük van ettől eltérően megállapodni a munkavállalókkal - mutatott rá dr. Vandra Anett.

A tárgyévi szabadság átvitele a következő évre

Fontos módosítás az is, hogy az új Mt. tavaly bevezetett rendelkezésével ellentétben, mely szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodása esetén a tárgyévi szabadság egyharmadát át lehetett vinni a következő évre, ez most már csak a 20 nap alapszabadságon felül járó pótszabadságra lesz alkalmazható.

Ez a korlátozás nehézséget jelenthet a munkáltatóknak, illetőleg a korábbi esetlegesen általánosan minden évre kiterjedően megkötött megállapodások helyett csak a tárgyévre köthetnek a felek a szabadság ezen részének átvitelére vonatkozó megállapodást.

A távolléti díj szabályai is nagy port kavartak

Dr. Vandra Anett emlékeztetett arra, hogy nagy port kavartak az új Mt.-nek a távolléti díjra vonatkozó rendelkezései, amelyek aránytalanságokat és változó havi munkabért eredményeztek a hónapok hossza és a munkanapok számától függően. A módosítás következtében helyreáll a rend és a munkavállalót havi bére mindig azonos összegben illeti meg.

Az új szabály szerint az egy napra vagy hétre jutó alapbér vagy távolléti díj kiszámításához (például: az egy napi vagy heti szabadság időtartamára járó távolléti díj és a fennmaradó időszakra járó bér megállapítása érdekében) a havi bért az adott hónap munkanapjainak számával és az általános nyolc órával kell elosztani, és ez alapján számítandó a kérdéses időtartamra eső juttatás.

Hasznos új szabály lehet a munkáltatók számára, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadságot nem csak teljes napokban lehet kiadni, hanem a vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti időtartamra is.

Vasárnapi pótlék

Fontos változások a vasárnapi bérpótlék kapcsán, hogy vasárnapi pótlék a vasárnap túlórázni kényszerülő munkavállalóknak a túlóra idejére is jár, az ellentételezésként eleve kapott bérpótlékon vagy szabadidőn felül.

Fentiekben említett néhány tervezett módosítás is azt támasztja alá, hogy a tavaly hatályba lépett új Mt. a gyakorlati alkalmazhatóságra törekszik - ha szükséges, az egyes rendelkezések finomításával, újragondolásával -, annak érdekében, hogy a munkaviszonyok túlszabályozottsága helyett egy praktikus és átláthatóbb munkajogi rendszer fejlődjön ki a magyar munka világában - húzták alá végezetül a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.