Miként arról az Origó többször is beszámolt, Európa elsőszámú jogvédő szervezete az árvízhelyzetre való tekintettel június 13.-ától megnyitotta telefonos segélyvonalát, ahol jogászok fogadják és válaszolják meg az időjárási tényezők következményeként károsultak kérdéseit.
A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint az ügyintézés során gyors megoldás a fax küldése, de az e-mail tértivevényes kiküldése is jó bizonyító erővel rendelkezik. A telefonon tett kárbejelentésről felvétel készül a biztosítónál, vita esetén ezt a beszélgetést kötelesek az ügyfeleik részére megküldeni.
Az online kárbejelentéseknél előfordul, hogy nem érkezik visszaigazolás az ügyfelek részére, ebben az esetben pedig a kárbejelentés ténye és ideje nehezen bizonyítható. Ha ragaszkodunk az online bejelentéshez, akkor érdemes a kitöltött digitális űrlapot kinyomtatni, ami felhasználható bizonyítékként a jövőben.
Ha valami kimarad, utólag nehéz bizonyítani
A kárszakértőnek minden sérült épületrészt és sérült ingóságot le kell fényképeznie és a jegyzőkönyvben rögzítenie. Ha valami kimarad, akkor utólag már nagyon nehéz kártérítést követelni rá, extrém, de a gyakorlatból vett példa, hogy a kisebb értékű elektronikai cikkeket és ruhadarabokat is egyenként kell rögzítenie a kárszakértőnek, hogy utólag a biztosító ne kifogásolhassa az ezek miatt kért kárösszeget.
Dr. Vizi András szerint fontos tudni, hogy a kár felmérését a biztosítók általában a kár bejelentésétől számított pár napon belül vállalják. Árvízhelyzetnél azonban egyes biztosítók nem bíznak meg elegendő kárszakértőt és akár heteket is tudnak csúszni a felméréssel.
Ilyenkor nyer először fontosságot az, hogy a kárbejelentés bizonyítható módon történt el, mivel ha a kár bejelentése után eltelt az az idő ameddig a kárszakértőnek ki kellett volna érkeznie, akkor a nélkülözhetetlenné vált bontások, helyreállítások akár el is végezhetőek, de érdemes a munkálatok előtti állapotot fényképekkel dokumentálni.
Amit nem kötelező megtéríteni
Az épületkárnál az első kérdés az, hogy le kell e bontani az építményt. A biztosító általában saját mérnök-szakértővel dolgozik, ha ezzel nem értünk egyet, akkor az ingyenesen az önkormányzat építés igazgatási osztálya köteles az épület állékonyságát felülvizsgálni, de magánúton is igénybe lehet venni szakértőt, aki a biztosító véleményét felülvizsgálhatja. A helyreállítható károknál a biztosító a helyben szokásos munkadíjat köteles megfizetni, de a helyi áraknak összhangban kell lenniük az Építőipari normagyűjteményben meghatározott árakkal.
A túlzó munkadíjat a biztosító nem köteles megtéríteni. Beépített anyagok tekintetében csak a munkálatokhoz szükséges mennyiséget térítik meg, hiába lehet bizonyos anyagokat csak nagyobb kiszerelésben vásárolni. A biztosítók előszeretettel alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy úgynevezett "egyezségi összeget" fizetnek javítási árajánlat vagy számla nélkül.
Fontos tudni, hogy ezt az egyezségi összeget nem kell elfogadni, a valós kárt a számla vagy a javítási árajánlat tartalmazza. Egyes biztosítók sokszor gyorssegélyt is szoktak nyújtani az ügyfeleknek. Ha egyértelmű, hogy ez a kifizetés csak egy előleg, akkor nyugodtan elfogadható.
Kockázatvállalás, perek, elmaradások
A piacon rengeteg eltérő tartalmú vagyonbiztosítás létezik, ezért ne csak az eladáskor elhangzottakat vegyük figyelembe, az írásos ügyfél tájékoztató a hiteles, mindenre kiterjedő forrás. Az árvízkároknak nevesítve kell szerepelniük az egyes biztosítási események között.
Gyakran előfordul, hogy egyes biztosítási eseményeknél eltérő terjedelemben vállal kockázatot a biztosító. Például árvízkároknál csak az épülettel kapcsolatos károkat fizeti meg, de az ingóságokat nem. Mivel az árvíz miatti ingósági kár gyakoribb, mint az épületkár, ezért érdemes erre is kiterjedő biztosítást választani - tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki szerint érdemes jogi képviselővel felvenni a kapcsolatot, ha a biztosító a felülvizsgálati kérelem ellenére is ragaszkodik az álláspontjához. Az ilyen ügyek nagy része sajnos már csak a bíróságon rendezhető. A PSZÁF főleg akkor avatkozik közbe, ha a biztosító a rá irányadó határidőket sérti meg.
A tapasztalatok szerint a legtöbb, ügyfelek által elvesztett per hátterében az áll, hogy túlzó mértékű javítási költséget próbáltak érvényesíteni. Ezért ha a biztosító a pert megelőzően magas költség miatt nem akar fizetni, akkor érdemes másik vállalkozóval is javítási árajánlatot készíteni. Két hasonló javítási ajánlatra általában már a biztosítók is meggondolják magukat.
A mai gazdasági helyzetben előfordul, hogy az ügyfelek sajnos elmaradásban vannak a biztosítási díjakkal. A biztosítás azonban nem szűnik meg a díj esedékességével, hanem legalább 30 napig még életben van, erre az időre is jár díj a biztosítónak.
Ezt az időszakot respiró időszaknak nevezzük, és az ez alatt bekövetkezett károkat is meg kell térítenie a biztosítónak. A respiró időszakot egyes biztosítók további 30, illetve 60 nappal meghosszabbítják, ami alatt szintén felelnek a károkért is - mondta végezetül dr. Vizi András.