Ezek a magyar államkötvénybe fektető külföldiekre vonatkozó jogi rendelkezések

Új szabályok érvényesek a külföldiek magyarországi tartózkodására és munkavállalására idén januártól, a legjelentősebb változások között szerepel a magyar államkötvény-befektetők tartózkodási és letelepedési engedélye megszerzésének új szabályozása, továbbá a munkavállalási engedély iránti kérelmekben is történtek jelentős módosítások - hívták fel az [origo] figyelmét a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.

2013. január 1-től módosult a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény és a magyarországi munkavállalási engedély megszerzéséről szóló rendelet, valamint új szabályok kerültek bevezetésre a külföldiek magyarországi tartózkodási és munkavállalási engedélyének igénylése tekintetében.

A tartózkodási engedély megszerzésének alapjául szolgáló lehetőségek köre bővült, elsősorban a magyar államkötvény-befektetések ösztönzése céljából - fejtette ki a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda két szakértője.

Dr. Nagy Éva és dr. Fehérváry Ákos rámutattak: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításának megfelelően az Európai Gazdasági Térségen kívüli állampolgárok ("harmadik országbeli állampolgárok") magyar államkötvényekbe történő befektetése esetén, magyarországi tartózkodásuk "nemzeti érdekből" kívánatosnak minősülhet, és ebből kifolyólag jogosultak tartózkodási engedélyt igényelni.

250 ezer euró, minimum 5 év futamidő

Ennek lehetősége azon befektetők számára áll nyitva, akik magánszemélyként, illetve a többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság révén legalább 250 ezer euró névértékű és minimálisan ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak.

A "nemzeti érdek" fennállásához a harmadik országbeli befektető továbbá köteles igazolni, hogy rendelkezik érvényes úti okmánnyal, illetve vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel, Magyarország területén szálláshellyel, vagy lakóhellyel, tartózkodási idejére rendelkezik a lakhatását, megélhetését és a tartózkodási engedély lejártát követően Magyarországról történő kiutazását fedező szükséges költségekkel csakúgy, mint a magyarországi tartózkodása során felmerülő egészségügyi ellátásokból eredő költségek fedezetével.

Azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik "nemzeti érdek" alapján (a jogszabályban meghatározott értelemben, amelybe immár beletartozik az államkötvény-befektetés is, a fentieknek megfelelően) rendelkeznek legalább 6 hónapos magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, igényelhetnek nemzeti letelepedési engedélyt, amely határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosítja fel annak birtokosát.

A munkavállalási engedély iránti kérelmek

2013. január 1-től a munkavállalási engedély iránti eljárások leegyszerűsödhetnek, és az engedély iránti kérelmek kevésbé jelentenek majd terhet a kérelmezők számára - mutattak rá a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.

Az új szabályoknak megfelelőn a munkavállalási engedély iránti kérelmek benyújtása egylépcsős eljárásban is történhet. A munkaerőigény-bejelentések és a munkavállalás iránti kérelmek a jövőben együttesen is benyújthatók az illetékes munkaügyi központoknál. A módosítások hatályba lépése előtt ehhez egy kétfordulós eljárásra volt szükség.

A munkaerőigény-bejelentést a kérelmező székhelye szerinti munkaügyi központ regionális kirendeltségénél kellett előterjeszteni, ezt követően pedig a sikeres munkaerőigény bejelentés után volt lehetőség munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtására a munkaügyi központnál. Az új szabályok értelmében a munkaügyi központ belső eljárása keretében kér információt a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségtől, hogy a munkaerő igényben megjelölt munkakörre szakmailag alkalmas magyar állampolgár szerepel-e a nyilvántartásában.

Kérdéses a 30 napos határidő tarthatósága

A rendelet értelmében a munkaügyi központok 30 naptári napos határidő alatt kötelesek a döntést hozni. Azonban a központok arra számítanak, hogy várhatóan 30 napnál hosszabb időtartamra lesz szükség a fentebb leírt belső eljárás lefolytatására.

Továbbá, amennyiben a munkaerőigény iránti kérelmek kapcsán újabb kérdések merülnek fel, esetleg további dokumentumok bekérése válik szükségessé, úgy a hatóságok az eljárás időtartamának lényeges meghosszabbodásával számolnak, mivel a munkaügyi központ regionális kirendeltsége felé a munkaügyi központ fogja továbbítani a kommunikációt.

A fentiek alapján, bár az újonnan bevezetett egyfordulós eljárás a kérelmezők számára egyszerűsödhet, a gyakorlatban mégis felvetődik a kérdés: a módosítás nem eredményez-e hosszabb eljárást - jelezte dr. Nagy Éva és dr. Fehérváry Ákos.