D.A.S. JogSzerviz: a törvények a közösségi oldalakon is védik a személyiségi jogokat

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a közösségi oldalakon tett, a becsületet, az emberi méltóságot és a társadalmi megbecsülést sértő megjegyzésekkel szemben a jog eszközeivel is fel lehet lépni. Dr. Fésü Gizella szerint a legenyhébb esetek szabálysértést valósítanak meg, ám a bűncselekmény elkövetését is megállapíthatja a bíróság.

Az első kézenfekvő lehetőség maga a közösségi oldal nyújtotta lehetőség, az érintettet sértő megjegyzésekkel illető felhasználó részéről mindennemű kapcsolatfelvétel megtiltása, vagy az eset súlyosságának függvényében annak jelzése a weboldal moderátorainak.

Ez ugyan nem jelenti azt, hogy automatikusan eltávolítanák a nem kívánt bejegyzést (üzenetet, oldalt), amennyiben azonban úgy ítélik meg, hogy szabályzataikba ütköző tartalomról, vagy információról van szó, eltávolíthatják azokat, bizonyos esetekben a teljes fiókot letilthatják - mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A becsületet, az emberi méltóságot és a társadalmi megbecsülést sértő megjegyzésekkel szemben a jog eszközeivel is fel lehet lépni - hangsúlyozta dr. Fésü Gizella. A legenyhébb esetek szabálysértést valósítanak meg: így, aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el (így ha valakinek közvetlenül írnak, amit más nem láthat). A cselekmény magánindítványra büntetendő, amit 30 napon belül lehet előterjeszteni a tudomásszerzést követően. Szankcióként figyelmeztetésre vagy pénzbírságra lehet számítani.

Szabálysértés vagy bűncselekmény

Amennyiben egy konkrét személyről valaki a nagy nyilvánosság előtt állítja, hogy például ekkor lopott, máskor csalt (ilyen lehet egy olyan bejegyzés, amit több százan olvashatnak), a rágalmazás bűncselekményének minősített esetét is megvalósíthatja. A rágalmazást bűncselekményét követi el ugyanis, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.

Súlyosabb megítélés alá esik, ha valaki mindezt aljas indokból vagy célból (például: bosszúból, féltékenységből), nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet (például munkahely elvesztését, anyagi veszteséget) okozva követi el. A büntetés alapesetben egy évig, az utóbbi esetekben kettő évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Ha egy cselekmény súlyát tekintve a rágalmazást nem meríti ki, a becsületsértés bűncselekménye még megvalósulhat. Így aki egy közvetlen üzenetben a sértett munkakörének ellátásával (például: ügyvéd), közmegbízatásának teljesítésével (például: politikai tisztség) vagy közérdekű tevékenységével (például: tűzoltó) összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt olyan kifejezést használ, amely alkalmas a becsület csorbítására (például: szellemi képességére, jellemére), a tényállás kimerített. A cselekmény egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Van már bírói ítélet

Polgári jogi oldalon személyiségi jogok megsértésének megállapítása iránt lehet fellépni. A becsület és az emberi méltóság védelmén túl a jó hírnévhez fűződő jogosultság alapján ugyanis mindenki igényt tarthat arra, hogy a mások által róla kialakított értékelés olyan ismereteken alapuljon, amelyek megfelelnek a valóságnak, és ne kerüljenek a személyével kapcsolatban olyan adatok közlésre, amelyek az objektív valóságtól eltérőek - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Például: egy adott emberre vonatkozó, jogsértő magatartásokat tartalmazó üzenet elküldése több száz személynek, amely cselekmények azok valóságtartalma esetén büntethetőek lennének, megvalósíthatja az emberi méltóság, a becsület megsértését és a jó hírnév sérelmét. A személyiségi jogi sérelmek kompenzálására a nem vagyoni kártérítés megállapítása szolgálhat. A haza bírói gyakorlatban többszázezer forint nem vagyoni kártérítés megállapítására került már sor.

A bizonyítás kérdése

Dr. Fésü Gizella szerint a legfontosabb kérdés, a bizonyítás, és arra figyelmeztetett, hogy a technika már lehetővé teszi, hogy visszakereshető legyen, ki, mikor, hol és mit írt. Első lépésként a képernyőn látottakat célszerű rögzíteni, menteni. A hatóságok megkeresésére a szolgáltatók kiadják a legfontosabb adatokat: így kiderül például az IP-cím, és a hozzá tartozó ügyfél.

Tanúk meghallgatásával végül könnyen az elkövető nyomára lehet bukkanni. Az érintett számítógép lefoglalható, és igazságügyi szakértői vizsgálatnak vethető alá. A szakértő pedig még a törölt, elrejteni kívánt tartalmakat is elő tudja hívni.