Holdingtársaságok adózása Magyarországon: a "legkedvezőbbek" közt vagyunk Európában

Vágólapra másolva!
Kevéssé ismert, hogy a holdingtársaságok adózására vonatkozó magyar szabályrendszer olyan sajátosságokkal is bír, amely rugalmasabb és szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket nyújt a multinacionális vállalatcsoportoknak, mint például Hollandiában vagy Máltán - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Vágólapra másolva!

Dr. Csővári István szerint a multinacionális vállalatcsoportok adótervezéssel foglalkozó szakemberei többnyire holland, luxemburgi, ciprusi vagy máltai cégekben gondolkodnak, ha holdingtársaságot kívánnak létrehozni. Kevesen tudják, hogy a holdingtársaságok adózását illetően 2006-ban bevezetett magyar szabályozás gyakorlatilag ugyanazokat az előnyöket nyújtja, mint az említett országok.

Az pedig ugyancsak kevéssé ismert, hogy a magyar szabályrendszer egy olyan sajátossággal is bír, amely a magyar holdingtársaságoknak az említett országok holdingtársaságaihoz képest rugalmasabb és szélesebb körű alkalmazását is lehetővé teszi - húzta alá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Általánosságban, a holdingtársaságokra vonatkozó adószabályok akkor tekinthetők kedvezőnek, ha minimálisan a következő adózási előnyöket biztosítják: először is, mind a leányvállalatoktól kapott osztaléknak, mind az értékesítésükön realizált árfolyamnyereségnek mentesnek kell lennie a társasági nyereségadó alól. Emellett, a holdingtársaság által külföldi részvényesei számára kifizetett osztalékot nem terhelheti forrásadó.

Ezen alapfeltételek akkor tehetnek különösen vonzóvá egy holdingszabályozási rendszert, ha azok kettős adózási egyezmények kiterjedt hálózatával, a feltételes adó-megállapítás lehetőségével, valamint rugalmas társasági jogi szabályozással egészülnek ki.

A magyar holdingszabályozás előnyei

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a magyar holdingszabályozás valamennyi fenti előnyt biztosítja. A magyar társaságok által kapott osztalék és likvidációs nyereség már régóta mentes a társasági adó alól. A külföldi jogi személyek részére kifizetett osztalékot terhelő forrásadó pedig 2006-ban került eltörlésre a társaságiadó-törvényben. A forrásadó alóli mentesség nem függ attól, hogy a részvényes székhelye melyik országban található, mekkora a részesedésének mértéke, illetve mióta rendelkezik vele.

Időközben bevezetésre került egy speciális társaságiadó-szabály is, amely lehetővé teszi, hogy a magyar társaságok által akár belföldi, akár külföldi részesedéseik értékesítésén realizált árfolyamnyereség szintén adómentes legyen. E mentesség alkalmazhatósága érdekében a magyar holdingtársaságnak legalább 30 százalékos részesedéssel kell rendelkeznie leányvállalatában és a részesedés megszerzését a vétel, illetve a cégbejegyzés napjától számított 60 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak.

Ha ezeknek a feltételeknek eleget tesz, akkor a leányvállalatában fennálló részesedésének egyéves tartási időszakot követő értékesítése esetén jogosult a mentességre. Megjegyzendő azonban, hogy a részesedés megszerzésének az említettek szerinti bejelentése esetén a továbbértékesítés során esetlegesen realizált árfolyamveszteség sem érvényesíthető a társaságiadó-alapnál.

Mitől különleges a magyar rendszer?

Az említett adózási előnyök tekintetében valamennyi népszerű "holding-ország" lényegében ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja. A magyar rendszert az teszi mégis különlegessé, hogy az adóelőnyök a klasszikus holding-országokban általában nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor a holdingtársaságok leányvállalatai alacsony adókulcsú államokban működnek, vagy ilyen államból szereznek passzív jövedelmet, például osztalékot, kamatot vagy jogdíjat.

A holdingtársaságok által kifizetett osztalék forrásadó-mentessége pedig szintén korlátozottan érvényesülhet, ha az osztalék ilyen társaság részére kerül kifizetésre. Ezen, jellemzően "ellenőrzött külföldi társaságokra" (angolul: "controlled foreign company" vagy "CFC") vonatkozó szabályrendszerként hivatkozott rendelkezések célja, hogy megelőzzék a holdingtársaságok adózási előnyeinek kihasználásával megvalósuló visszaéléseket.

A kapott osztalék vonatkozásában a magyar társaságiadó-törvény is tartalmaz ilyen korlátozást, amely azonban csak akkor alkalmazandó, ha a holdingtársaságban közvetlenül vagy közvetve magyar magánszemélyek is részesedéssel rendelkeznek. A külföldi tulajdonú magyar holdingtársaságoknak tehát nem kell e korlátozásokkal számolniuk. Ha például, egy külföldi tulajdonú magyar holdingtársaság osztalékot kap egy leányvállalatától, a kapott osztalék akkor is mentes lesz a társasági adó alól, ha a leányvállalat székhelye valamely adóparadicsomban található.

Hasonlóan, a magyar szabályozás akkor sem tesz kivételt a külföldi részvényeseknek kifizetett osztalék forrásadó-mentessége alól, ha a külföldi részvényes ellenőrzött külföldi társaságnak minősül, vagy egyébként egy adóparadicsomban működik.

A forrásadó-mentesség Magyarországon továbbá abban az esetben is érvényesül, ha az osztalékra jogosult adózási szempontból transzparens, azaz saját, külföldi államában nem adózik bevételei után. A magyar holdingszabályozás e sajátossága a magyar holdingtársaságokat a népszerű holding-országokban bejegyzett holdingtársaságokhoz képest lényegesen szélesebb körben teszi kihasználhatóvá - húzta alá dr. Csővári István.