Az "árnyékvezető" is felelhet a ki nem elégített hitelezői követelésekért

Nem csak a társaság hivatalosan kinevezett vezető tisztségviselője, maga az "árnyékvezető" is felelhet a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Olyan, a cégjegyzékben nem szereplő, vezető tisztségviselővé formálisan nem választott személyekről van szó, akik ennek ellenére döntő befolyással bírnak az adott társaság döntéseire, ezért az őket érintő jogi környezet megvizsgálása számos tanulsággal szolgálhat - hangsúlyozta Vikor Orsolya, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogásza az [origo] - nak.

2012 nyarán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal büszkén adott hírt arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon olyan döntést hozott, miszerint nem csak a hivatalosan kinevezett ügyvezető, de az úgynevezett "árnyékvezető" is felel a felszámolási eljárás eredményeként megszűnő fizetésképtelen társaság hitelezőivel szemben.

A hírt követően ismét reflektorfénybe került az árnyékvezetők, tehát az olyan személyek felelősségének a kérdése, akiket ugyan formálisan nem választottak meg a társaság vezető tisztségviselőjévé, és így a cégjegyzékben sem szerepelnek, de a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolnak - mondta Vikor Orsolya.

Ki az árnyékvezető és hogyan alakul jogi felelőssége?

A fent említett ügyben a társaság egyik ügyvezetőjének a férje volt az, aki a háttérből mozgatta a szálakat. Hiba lenne azonban arra a következtetésre jutni, hogy az "árnyékvezető" csak családi vállalkozásokon belül létezhet, és csak a férj, az apa vagy más rokon lehet az a bizonyos árnyékvezető.

Valójában csupán egyetlen feltétele van annak, hogy valaki árnyékvezetőnek minősüljön a felelősségi szabályok szempontjából, mégpedig az, hogy az illető a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroljon. Az árnyékvezető nem feltétlenül olyasvalaki, aki a háttérben rejtőzködik, lehet bárki, így olyan személy is, aki kilép a nyilvánosság elé (például üzleti megbeszéléseken vesz részt a hivatalosan kinevezett ügyvezetőt kísérve) és így kívülállók is tudják róla, hogy befolyással bír a cég ügyeire.

Ha a multinacionális cégek világában keresünk példákat, árnyékvezető lehet az a munkavállaló, aki hivatalos ügyvezetői kinevetés nélkül is befolyással bír a döntések meghozatalára. "Mivel az árnyékvezető felelősségével foglalkozó jogszabály általánosságban a "személy" kifejezést használja, nem szűkítve a kört természetes személyekre, akár jogi személy is érintett lehet" - mutatott rá a szakértő.

Ezt a gondolatmenetet követve, a leányvállalat ügyvezetőjének utasítást adó anyavállalat, vagy a magyar cég igazgatóságába delegált igazgatónak utasítást adó "private equity" befektető is minősülhet a magyar (leány)vállalat árnyékvezetőjének. Szintén említésre érdemes, hogy a külföldi anyavállalat igazgatója, tisztségviselője, munkavállalója is lehet a magyar leányvállalat árnyékvezetője, csakúgy, mint egy természetes személy részvényes vagy befektető, ha az illető a magyar (leány)vállalat döntéseire ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.

Hogyan kerülhet sor az árnyékvezető felelősségének megállapítására?

Az árnyékvezető ugyanúgy felel a cég kifizetetlen tartozásaiért, mint a hivatalosan kinevezett vezető tisztségviselő. Azt kell tehát megvizsgálni, milyen esetben felel a vezető tisztségviselő saját vagyonával a társaság tartozásaiért. Egy magyar társaság vezető tisztségviselője (például: ügyvezetője) a főszabály szerint a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatát.

Más szabályok szerint kell azonban eljárnia, ha a céget fizetésképtelenség fenyegeti emelte ki Vikor. A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet következtétől ugyanis a vezető már nem a társaság, hanem a táraság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni ügyvezetési feladatait. Amennyiben a vezető ezt a kötelezettséget megszegi, személyesen, azaz saját vagyonával felel a fizetésképtelenné vált társaság ki nem elégített hitelezői felé.

Ahhoz, hogy a vezetőt a bíróság ténylegesen fizetésre kötelezze, két bírósági eljárásra és döntésre van szükség. Az első eljárást a felszámolási eljárás alatt kell megindítani. Ez annak a megállapítására irányul, hogy az illető, aki a felszámolás kezdő időpontját megelőző három év során bármikor a társaság vezetője volt (ide értve az árnyékvezetőt is) a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el ügyvezetési feladatait, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve meghiúsította a hitelezők teljes mértékben történt kielégítését. Majd - a felszámolási eljárás vége után - a hitelezők az első eljárásban hozott döntésre hivatkozva külön eljárásban kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze a volt vezetőt a követelés kielégítésére.

A kényszertörlési eljárás különlegességei

A vezetők (az árnyék vezetőket is ideértve) felelőssége olyan esetben is megállapítható, ha a céget úgynevezett kényszertörlési eljárásban, felszámolási eljárás lefolytatása nélkül törlik a cégjegyzékből - figyelmeztetett a jogász.

Kényszertörlési eljárásban való törlésre többek között akkor kerülhet sor, ha a cég a bejegyzett székhelyén nem található, és a fellelhető vagyon várhatóan még a felszámolási eljárás költségeit sem fedezné. Amennyiben egy hitelező egy kényszertörlési eljárásban törölt cég volt vezetője ellen kíván követelést érvényesíteni, nincs szükség két eljárásra, hanem egy eljárás is elegendő ahhoz, hogy a bíróság a volt vezetőt fizetésre kötelezze.