Hibás termékek (III. rész): Hogyan lehet cserét és kártérítést kérni?

Bár az eladó dönthet arról, hogy kijavítást, vagy cserét vállal, a vevőnek még ebben az esetben is vannak arra lehetőségei, hogy érvényesíthesse akaratát. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint mivel a hibás teljesítés gyakorta kárt is okoz a vevőnek, ezért a szavatossági igényen túl kártérítést is követelhet.

A hibás termékekről készült háromrészes sorozatunk első és második részében a D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette, hogy a törvény négyféle szavatossági jogot nevesít: a kijavítást, a kicserélést, az árleszállítást, valamint negyedikként, a jogosultnak a szerződéstől elállásra is lehetőséget ad.

Mivel az eladón múlik, hogy kijavítást, vagy cserét ad, de mégis van arra lehetőség, hogy a vevő érvényesítheti az akaratát, dr. Vizi András szerint éppen ezért érdemes pár szót ejteni az áttérés jogintézményéről.

Eszerint a vevő az eladó által felkínált szavatossági jogról másikra térhet át, de az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Indokolt esetben az áttéréssel járó költségeket és esetlegesen felmerülő károkat az eladó viseli.

Ha a vevő cserét kér

Abban az esetben tehát, ha például a vevő cserét kér, de azt az eladó mégis javítást vállal (például mert csere-eszközzel nem rendelkezik), a vevő továbbra is követelheti a cserét, de meg kell fizetnie a csere és a kijavítás költségének a különbözetét. Egy másik példa: ha egy laptop először hibásodik meg, és az eladó javítást vállal, a vevő csak kártalanítás mellett térhet át cserére, de ha a meghibásodás már harmadjára merül fel, akkor az áttérés indokolt (mivel a többszöri hiba a vevőnek már jelentős kellemetlenséget okozott).

A laptopnál maradva, ha az áttérés nem indokolt, a kártalanítás összege a csere miatt beszerzett új laptop ára és a javítási költség különbözete lehet. A lényeg az, hogy ha a vevő bizonyítható módon jelzi áttérési szándékát, az eladónak ezt nem lehet visszautasítania, legfeljebb költségtérítés kérhet arra hivatkozva, hogy az áttérés nem indokolt. Amennyiben az eladó az áttérést visszautasítja, olyan szerződésszegést követ el, ami a szerződéstől való elállásra is okot adhat - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A kártérítés módja

A hibás teljesítés gyakorta kárt is okoz a vevőnek, ezért a szavatossági igényen túl kártérítést is követelhet. Leggyakrabban azért, mert az eszközök ideiglenes pótlása miatt egy másikat kell bérelni, vagy esetleg más dolgokban okoz kárt a hibás eszköz.

A kártérítésnél azonban szinte mindent vevőnek kell bizonyítania: azt tehát, hogy a teljesítés hibás volt, s ebből származóan érte az általa megjelölt kár, az igényének megfelelő mértékben. Az eladó azonban mentesülhet a kártérítés alól, ha sikerül bizonyítania, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

Dr. Vizi András kiemelte: ebben az esetben a bíróságnak értékelni kell az eset összes körülményeit, különös figyelemmel a szolgáltatás jellegére és a hiba természetére is. Ha a hibás teljesítés nem az eladó felelőssége, azaz példának okáért a gyártó anyaghibája okozta, a kárért az eladó nem felelős, de a szavatossági (kijavítási, csere, stb.) kötelezettség továbbra is terheli.

Amennyiben viszont az eladó a hibáról tudott, illetve azt maga idézte elő, akkor a kárt is köteles megtéríteni. Például, az autókereskedő nem felelős a jármű típushibája miatt, ezért bér-gépkocsi költséget sem kell kötelezően megtérítenie. Viszont, ha egy szerviz hibásan javít meg egy autót, a bérleti díjat köteles megtéríteni, hiszen a hibát is a szerviz idézte elő, mely miatt a jármű elromlott, így került sor a bérlésre, ami a vevő oldaláról kárként merül fel - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.