A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerős ítélettel ér fel

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint, ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. Dr. Burján Zsuzsanna az [origo]-nak elmondta: amennyiben valaki egy fizetési meghagyást kézhez vesz, abban az esetben kiemelten kell figyelnie a tizenöt napos határidő betartására.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át, amelyben a kérelmezőnek a peres eljárás hat százalékos illetékét (legalább tizenötezer forintot, legfeljebb másfélmillió forintot) kell lerónia, amelybe a megfizetett eljárási díj összegét be kell számítani.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: a fizetési meghagyásos eljárás az egymillió forint alatti pénzköveteléseknél jön szóba, mint kötelező eljárási forma. Ez egy nem peres eljárás, mely során a pénzkövetelést érvényesítő fél, azaz a jogosult közjegyzőhöz fordul. Ennek a célja az, hogy meginduljon egy hivatalos eljárás a pénzkövetelés behajtása iránt.

A fizetési meghagyásos eljárás a legkülönbözőbb jogviszonyokból eredő követelések érvényesítésére alkalmas, így akár bérleti díj, akár közüzemi díj, vagy vállalkozói díj, de még munkabér is érvényesíthető ebben az eljárásban.

Rövid időn belül lebonyolódik

A kérelem előterjeszthető elektronikus úton, papíron és szóban. A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtania a félnek (kivéve a szóbeli előterjesztést). A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. A jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. Jogi személyek (cégek) azonban csak és kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmüket.

A rövid eljárási határidők segítik a gyors ügyintézést, hiszen miután a közjegyzőkhöz elektronikusan megérkezik a kérelem, a közjegyző három munkanapon belül, papír alapú kérelem, és szóban előterjesztett kérelem esetén pedig tizenöt napon belül intézkedést hoz. Nem kell tehát hónapokig, vagy akár egy évig várni arra, hogy a bíróság kibocsássa a meghagyást, ezért ily módon ezek a pénzkövetelések gyorsan érvényesíthetőek.

A jogosult a kérelmét a közjegyző első ízben megvizsgálja és amennyiben nem szükséges annak pontosítása, hiánypótlása, úgy a közjegyző a kötelezett részére postázza. A kézbesítésre a hivatalos küldeményekre vonatkozó szabályok alapján kerül sor. Ennek oka, hogy a kézbesítés időpontjához igazodnak a kötelezett eljárási jogai, különös tekintettel az ellenmondás jogára.

Az ellentmondás jogkövetkezményei

Amennyiben a kötelezett vitatja a fizetési meghagyásban foglaltakat, úgy a postai kézbesítéstől számított tizenöt naptári napon belül van lehetősége ellentmondással élnie. Ebben a határidőbe mind a hétvége napjai, mind az ünnepnapok beleszámítandóak. Ez azért fontos információ, mivel sok esetben a kötelezett az ünnepnapokat bele sem számítja a határidőbe, melynek az eredménye könnyen az lehet, hogy a tizenöt naptári napos határidőt nem tartja, azt elmulasztja, azaz kicsúszik a határidőből.

Ennek az a következménye - mutatott rá dr. Burján Zsuzsanna -, hogy a fizetési meghagyás, azzal a tartalommal, mellyel a jogosult előterjesztette, jogerőssé és végrehajthatóvá válik, tehát olyan jogkövetkezményekkel kell számítani, mint amelyek egy ítélet kapcsán alkalmazandóak. Ez még abban az esetben is igaz, amennyiben a kötelezettnek volna jogalapja vitatni a fizetési meghagyásban foglaltakat. A határidőben előterjesztett és jó helyre megküldött ellentmondással vitathatóvá válik a fizetési meghagyás, és az eljárás perré alakul.

Nem munkaviszonyból ered

Fontos követelmény - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője -, hogy a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered.

A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény, fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.