Értékpapír-kibocsátás: júliustól a pontatlanul magyarra fordító is kártérítést fizethet

Július elsejét követően nem csupán a kibocsátót, illetve a forgalmazót, hanem az általuk közzéteendő összefoglaló magyar nyelvű fordítását elkészítő személyt is kártérítési kötelezettség fogja terhelni a magyar fordítás pontatlanságával összefüggésben a befektetőknél felmerült károk vonatkozásában, az EGT-n belül kibocsátott értékpapírok magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatosan - mondta el az [origo]-nak az Allen & Overy szakértője.

Várhatóan júliustól módosulnak a tőkepiaci törvénynek az értékpapírok forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályai, a módosítások nagyrészt technikai természetűek és egyaránt tartalmaznak a jelenlegi, kisebb változásokkal 2005. óta hatályban lévő, szabályozást szigorító, enyhítő illetve pontosító jellegű rendelkezéseket - mutatott rá dr. Hete Norbert.

Értékpapírok Magyarországon történő forgalomba hozatalára jelenleg vagy nyilvánosan (azaz az értékpapírokat bármely magánszemély kisbefektető részére is felajánlva), vagy zártkörben (tehát intézményi, illetve egyéb minősített befektetők szűk körét bevonva és a nyilvános forgalomba hozatallal összevetve jóval egyszerűbb jogszabályi követelményeknek megfelelve) kerülhet sor.

Mindeddig a zártkörű forgalomba hozatalra vonatkozó könnyített szabályozás alkalmazhatóságának egyik előfeltétele volt hogy az értékesítésre felajánlott értékpapírok legkisebb névértéke elérje az ötvenezer eurót, illetve, hogy az egyes befektetők legalább ötvenezer euró értékben vásároljanak az értékpapírokból - ezen küszöbértékek július elsejétől százezer euróra fognak emelkedni.

Ugyanakkor július elsejét követően az értékpapírok forgalomba hozatala akkor is zártkörűnek fog minősülni (és a könnyített szabályozás alá fog tartozni), ha azokat az eddigi legfeljebb száz helyett százötvennél kevesebb (nem minősített) befektető részére ajánlják fel.

Tizenöt munkanapról két munkanapra csökken

Az Allen & Overy szakértője hangsúlyozta: a fenti technikai jellegű módosítások mellett jóval lényegesebb az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalát érintő azon új szabály, amely július elsejét követően tizenöt napról két munkanapra rövidíti le a befektetők részére a tájékoztató kiegészítése esetén törvény által biztosított elállási jog gyakorlásának időtartamát.

A jelenlegi szabályozás alapján az értékpapírok kibocsátója köteles a forgalomba hozatallal kapcsolatos tájékoztatót kiegészíteni, ha az értékpapírok jegyzésének lezárása, vagy az értékpapírokkal kapcsolatos tőzsdei kereskedés megkezdése előtt olyan (például: a kibocsátó pénzügyi helyzetét, vagy a kibocsátandó értékpapírokba történő befektetés megítélését lényegesen befolyásoló) tény jut a tudomására, amely a tájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

Ebben az esetben - emelte ki dr. Hete Norbert -, az értékpapírokat a tájékoztató kiegészítés közzététele előtt lejegyző befektetők jogosultak a jegyzéstől elállni (tehát az általuk a jegyzés során befizetett összegeket visszakövetelni) továbbá kártérítési igénnyel is fordulhatnak a kibocsátó és a forgalmazó felé a jegyzéssel kapcsolatos költségeik és káraik megtérítése iránt.

A tőkepiaci törvény a fenti elállási jogot mindeddig az uniós tagállamokban jellemzően alkalmazandó két munkanap helyett a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napig biztosította a befektetőknek. Ez a kibocsátó illetve forgalmazó számára - például: egy IPO feszített időrendjének fényében - jelentős bizonytalansági tényezőt jelentett, hiszen a tizenöt napos időszak lejártáig a forgalomba hozatal lényegében nem volt lezárható még akkor sem, ha az alatt egyetlen befektető sem gyakorolta elállási jogát.

Változnak a magyar nyelvű fordítás felelősségi szabályai

Az Allen & Overy szakértője kiemelte: az EGT-n belül kibocsátott értékpapírok magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatosan ugyancsak említést érdemel, hogy változnak a kibocsátó, illetve a forgalmazó által közzéteendő, úgynevezett. összefoglaló magyar nyelvű fordításával kapcsolatos felelősségi szabályok is.

Jelenleg, amennyiben egy jellemzően külföldi kibocsátó Magyarországon kíván értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozni, akkor bizonyos feltételek teljesülése esetén nem köteles az általa készített, akár több száz oldalas külföldi nyelven írott tájékoztatót teljes egészében lefordítani, elegendő, hogy egy a tájékoztatóban foglalt adatokat öt-tíz oldalban szintetizáló, úgynevezett összefoglalót tegyen a befektetők számára magyar nyelven elérhetővé.

Ám július elsejét követően nem csupán a kibocsátót, illetve a forgalmazót, hanem az általuk közzéteendő összefoglaló magyar nyelvű fordítását elkészítő személyt (például: fordító irodát, vagy jogi tanácsadót) is kártérítési kötelezettség fogja terhelni a magyar fordítás pontatlanságával összefüggésben a befektetőknél felmerült károk vonatkozásában. Mindezek alapján remélhetőleg javulni fog a befektetők részére magyar nyelven is elérhetővé tett dokumentumok közérthetőségének színvonala - valószínűsítette dr. Hete Norbert.