Feketelistára kerülhet Magyarország az óvadék új szabályai miatt?

Vágólapra másolva!
Az új Polgári törvénykönyv tervezete számos hasznos újítást tartalmaz a hitelbiztosítékok tekintetében, ám az óvadék területén akadnak olyan tervezett változások, amelyek veszélyeket hordozhatnak - figyelmeztetett dr. Eörsi Márton, az Allen & Overy szakértője.
Vágólapra másolva!

A jog a gazdasági infrastruktúra részét képezi, éppúgy, mint például az autópályák, ezért ha utóbbiak esetében joggal panaszkodunk az építkezés befejezése után hosszú ideig kint maradó sebességkorlátozó táblákra, úgy jogos a panasz a gazdasági jog "autópályáján" tapasztalható felesleges korlátozások esetében is - szemléltette az alaphelyzetet az Allen & Overy szakértője.

Dr. Eörsi Márton rámutatott: a helyzet annál is inkább megérett a változtatásra, mert a gazdasági jogunkban húsz éve felesleges tilalmak, sebességkorlátozó táblák akadályozzák - maradva a példánál - az "előrehaladást", ezért helyes és előremutató, hogy az új Polgári törvénykönyv tervezete igyekszik eltávolítani az idejétmúlt korlátozások jó részét.

A hitelbiztosíték a jogi infrastruktúrában - fűzte tovább a szakember a hasonlatok láncolatát -, olyan, mint egy atomerőmű: az erőművet óriási teljesítménye jellemzi, és ennek megfelelően a hitelbiztosítékok is kiemelkedő gazdasági jelentőséget élveznek.

Összességében kijelenthető: ha a biztosított hitelezők könnyen érvényesíthető, a visszaélések ellen megfelelő védelmet nyújtó biztosítékot kapnak, a megtérülési esélyük növekszik, ezért hitelezési hajlandóságuk is nő.

Gazdasági érdek a hatékony hitelbiztosítéki rendszer

Mivel a banki hitelezés a gazdaság motorja, a hatékony hitelbiztosítéki rendszer mindenkinek érdekében áll. Ha ugyanakkor a hitelbiztosítékok érvényesítése nehézkes, időigényes, vagy bizonytalan, megnő annak az esélye, hogy az adós a vagyonát a hitelezői elől kimenti, és a bank a biztosítékát nem tudja érvényesíteni.

Ha a visszaélésszerű magatartás általánossá válik, a bankok visszafogják a hitelezést, és ha hajlandóak is hitelt nyújtani, azt magas kockázati felárral teszik. Ez mindenkit sújt, de különösen károsan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mert ezek teljesen külső forrás nélkül maradhatnak.

Az Allen & Overy szakértője szerint ezért üdvözlendő, hogy az új Ptk. tervezete sokkal nagyobb rugalmasságot enged a biztosíték érvényesítése területén, mint a hatályos jog. Míg a hatályos polgári törvénykönyv szerint például a végrehajtás főszabályként bírósági végrehajtás útján történik, addig az új Ptk. tervezete szerint a hitelező a zálogtárgyat maga is értékesítheti.

Az óvadék a pénzügyi rendszer stabilitásának alapja

Az atomerőművel kapcsolatban azonban nem csak a teljesítmény juthat eszünkbe, hanem annak a veszélyei is nyilvánvalóak - hangsúlyozta dr. Eörsi Márton. A gazdasági jog nagy részénél a jogalkotás hibái azt eredményezik, hogy a gazdaság kevésbé hatékonyan működik, és így a gazdaság teljesítménye nem éri el azt a szintet, amelyet a körülményei lehetővé tesznek.

A hitelbiztosítéki jog nem megfelelő működése esetén azonban a pénzügyi rendszer stabilitása kerül veszélybe. A kockázatok nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy az úgynevezett származtatott, vagy derivatív ügyletek világméretű piacának méretét százötven trillió forintra (félreértések elkerülése végett számmal is leírjuk: 150.000.000.000.000.000 - a szerk.) becsülik. Minden devizahiteles tudja, hogy mekkora kockázatot jelent a devizaárfolyamok hátrányos alakulása. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaságban mekkora kockázatot jelent az, hogy az időjárás kiszámíthatatlan. A származtatott ügyletek arra szolgálnak, hogy a gazdasági szereplők az ilyen és még sok más kockázat ellen is védelmet vásárolhassanak.

A pénzügyi rendszer óriási mérete miatt azonban az ilyen ügyletekben rejlő kockázatok is rendkívül nagyok. A kockázatok csökkentésének egyik legjobb módja a hitelbiztosíték. Egy nagy piaci szereplő fizetésképtelensége esetén előfordulhat, hogy az egész pénzügyi rendszer működésképtelenné válik. Ha azonban a fizetésképtelen intézmény a kötelezettségei nagy része biztosítékául óvadékot adott, a fizetésképtelensége rendszerszintű hatása lényegesen csökken, mert a hitelezők az óvadékból kielégíthetik a követeléseiket, és csökken annak az esélye, hogy a fizetésképtelenség dominóhatást vált ki. Mivel az Európai Uniónak közös pénzügyi rendszere van, ezért az Európai Unió joga is minimum-követelményeket támaszt annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását a biztosítéki jog hiányosságai ne veszélyeztessék.

Visszalépés az óvadékok új szabályozása?

Az Allen & Overy szakértője szerint éppen a fenti okok miatt is sajnálatos, hogy az új Ptk. tervezete sok szempontból visszalépést jelent az óvadékra vonatkozó joganyag szempontjából. Míg az EU joga előírja, hogy a pénzpiaci eszközök jelentős körét óvadékba lehessen adni, a tervezet az óvadékba adható eszközök körét pénzre, bankszámla-követelésre és értékpapírra korlátozná.

Az EU szabályozása arra törekszik, hogy a piaci szereplők biztosak lehessenek abban, hogy az óvadék érvényesen létrejön függetlenül attól, hogy az óvadékba helyezett eszköz éppen melyik tagállam területén van. Ezért követeli meg az EU joga, hogy az óvadékba adás mentes legyen a felesleges formai követelményektől. Az új Ptk. tervezete azonban pont ilyen további formai követelmények bevezetését írja elő, mint a fizikai átadást, vagy háromoldalú megállapodás megkötését.

Az óvadék nyújtása nincs ingyen. Az óvadékul átadott pénz vagy értékpapír gyakran a biztosított hitelezőnél kerül elhelyezésre. A piaci szereplők számára nem elfogadható, hogy az óvadékul átadott vagyon a gazdasági életből kikerüljön. Mégis, az új Ptk. megtiltja azt, hogy a biztosítékot adó fél és a biztosított hitelező megállapodjon, hogy az óvadékba adott eszközöket a biztosított hitelező használhatja - mondta dr. Eörsi Márton.

A legvitatottabb elem

Az új Polgári törvénykönyv tervezetének egyik legvitatottabb eleme, hogy megtiltja, hogy a felek biztosítéki célból tulajdonjogot ruházzanak át, vagy vételi jogot alapítsanak. A biztosítéki jogban a római jogra visszavezethető hagyomány, hogy az adós nem adhatja előre a beleegyezését ahhoz, hogy a hitelező megszerezze a zálogtárgy tulajdonjogát a kielégítési joga megnyílta esetén (ez általában akkor fordul elő, ha az adós nem fizet).

Logikusnak látszik, hogy a fent említett korlátozás megkerülésére irányuló jelenlegi gyakorlatot az új polgári törvénykönyv tervezete megtiltani igyekszik. Ez a szabály egy modern gazdaságban már nem megfelelő. Ha ugyanis az adós nem fizet, számolnia kell a zálogtárgy elvesztésével. A fogyasztói szerződés kivételével nem indokolt megtiltani azt, hogy a felek már előre megegyezzenek abban, hogy a zálogjogosult a zálogtárgyat megszerezze, amennyiben a zálogtárgy értékelésében és az elszámolásban megállapodtak.

Ezek a nem kívánt következmények várhatóak

A tulajdon átruházással történő biztosíték nyújtásának megtiltása azonban számos nem szándékolt hatással jár. Az EU joga a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében megköveteli, hogy az ilyen biztosítékokat minden tagállam joga elismerje. Amennyiben Magyarország nem felel meg az európai szabályoknak, akkor a külföldi pénzügyi intézmények kockázatkezelő szervei és a felügyeleti hatóságaik meg fogják tiltani a magyar üzletfelekkel történő tranzakciók megkötését.

Mindez azzal jár, hogy a magyar vállalkozások nem fognak tudni védekezni a devizaárfolyamok mozgásaival és sok más pénzügyi kockázattal szemben - figyelmeztetett az Allan & Overy szakértője. A biztosítéki célú tulajdon átruházás megtiltása sok más finanszírozási formát is lehetetlenné tesz. Ilyen az úgynevezett "repo-ügylet" is, amely azt jelenti, hogy a kölcsönnyújtó a hitelfelvevőtől egyes pénzügyi eszközöket megvásárol, majd a kölcsön futamidejének lejáratakor az eszközöket magasabb vételáron visszaadja. A vételi és az eladási ár közötti különbség a kölcsönnyújtó haszna. A "repo-finanszírozás" rendkívül népszerű a bankközi piacon, de a Magyar Nemzeti Bank is előszeretettel használja a monetáris politika keretében.

Az új Ptk. tervezetének hitelbiztosítéki jogra vonatkozó része számos újításával hozzájárul a felesleges korlátozások megszüntetéséhez. Ugyanakkor egy ilyen fontosságú infrastrukturális elemnél a biztonságra - azaz a jogalkotási hibák kiküszöbölésére - kiemelt figyelmet kellene fordítani - hangsúlyozta dr. Eörsi Márton.