Szolgálati járandóság: visszamenőleg is kérhető az alkalmatlanság megállapítása

A törvény szerint adómentes az egészségügyi, pszichológiai okok miatt alkalmatlannak minősülő személyek szolgálati járandósága, ám a tapasztalatok szerint ezt a leszerelési indokot egyes érintettek adatlapjában nem tüntetik fel, ezért adott esetben javasolt az alkalmatlanság visszamenőleges megállapítását kérni - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől.

A tavaly év végi törvénymódosítás alapján szolgálati járandóságot azok kapnak 2012 januárjától, akik 1955-ben, vagy azt követően születtek és a fegyveres szolgálat alapján szolgálati nyugdíjban részesülnek, noha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Dr. Vizi András a további változások kapcsán ismertette: 2012-től az idén januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az 1954. évben, vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét.

Azok esetében, akik az ellátás mellett szolgálati viszonyukat fenntartották, az öregségi nyugdíj szünetelési szabályait kell alkalmazni, a személyi jövedelemadót nem kell levonni belőle, azaz, ha a szolgálati viszonya alapján kapott jövedelmének éves adóalapja meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a nyugellátás folyósítása szünetel.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: az 1955-ben, vagy azután születetteknél a szolgálati nyugdíj szolgálati járandóságra változott, amelynél szja levonás van, ám az ily módon csökkentett összeg nem lehet a minimálbér 150 százalékánál kisebb összeg.

Gyakorlati problémák

Az úgynevezett FÜV-bizottság által egészségügyi, pszichológiai okok miatt alkalmatlannak minősülő személyek járandósága kapcsán azonban gyakorlati problémák léphetnek fel. A járandóságról szóló, valamint a szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok alapján ugyanis az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt leszerelt egyének járandósága nem csökkenthető adóval.

Bár a létszámcsökkentések végrehajtása során elterjedt gyakorlat, hogy azokat a FÜV-bizottságokkal együttműködve alkalmazzák, ám az a tapasztalat, hogy az érintett személy adatlapján, személyes anyagában nem szerepel az alkalmatlanság megjelölése.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint mindez pedig azt jelenti, hogy ezek az érintettek nem jogosultak az adómentes járandóságra. Nekik ily módon érdemes lehet elindítani egy olyan hivatalos eljárást, amellyel visszamenőlegesen rögzítik, a FÜV-bizottságok alkalmatlanságra vonatkozó szakvéleményét visszamenőleg és félreérthetetlenül rögzítik.

Fontos tudni, ha valakinek az alkalmatlanság nem szerepel a leszerelés indokaként, ám valójában ez volt a valós indok, akkor kérheti az alkalmatlanság visszamenőleges megállapítását. Ezeknél a személyeknél ugyanis úgynevezett állapotsérelem áll fenn - húzta alá dr. Vizi András.

Különleges foglalkoztatási állomány

A további törvényi rendelkezések arról is szólnak, hogy a szolgálati járandóságban részesülők - ha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt - kérhetik a különleges foglalkoztatási állományba vételt. Ebben az esetben a katonák is a rendőrség állományába kerülnek, és a rendőrség határozott idejű szerződést köt velük, amely az öregségi nyugdíjas kor eléréséig tart.

Ekkortól a szolgálati járandóság megszűnik, de az új jövedelem nettó összege nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. Az új illetményt évente a nyugdíjemelés mértékével kell növelni. A heti munkaidejük harmincöt óra, és csak reggel hat és este huszonkét óra között oszthatók be szolgálatra.