Kezességnél felértékelődik a személyi hitelbiztosíték

Vágólapra másolva!
Napjainkban, a gazdaságot, és a hitelpiacokat is globálisan érintő válság hatására, mind az esetleges új tranzakciók megkötése, mind pedig a már kihelyezett hitelek biztonságban tudása miatt egyre inkább felértékelődik a (hitel)szerződéseket biztosító mellékkötelezettségek, a hitelbiztosítékok hitel- és kölcsönjogviszonyokban játszott igen fontos szerepe.
Vágólapra másolva!

Több részből álló cikksorozatunk első körében az úgynevezett személyi hitelbiztosítékokat kívánjuk röviden bemutatni, majd egymással összehasonlítani, kezdve ezt mai cikkünkben a kezesség jogintézményével.

A hitelbiztosítékok két nagyobb csoportba sorolhatók aszerint, hogy a hitelező úgynevezett dologi (harmadik félre is kiterjedő hatályú, abszolút, mindenkivel szemben érvényesíthető) vagy kötelmi jogi (felek egymás közötti viszonyában érvényesülő, relatív szerkezetű) alapon léphet fel a biztosítékot nyújtó féllel szemben.

Dologi hitelbiztosíték mindenekelőtt a zálogjog és az óvadék, személyi hitelbiztosíték a kezesség, a garanciavállalás, illetve a vállalat-, ingatlan- és projektfinanszírozás területén Magyarországon is széles körben elterjedt, de a bírósági gyakorlatban (egyelőre) mélységében még nem vizsgált és értelmezett úgynevezett komfort levél vagy támogató nyilatkozat.

Jogszabályon vagy szerződésen alapuló kezesség

A kezesség alapulhat jogszabályon (például, az engedményező kezesi felelőssége az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért a törvényben meghatározott esetekben; bérlő/használó kezesi felelőssége a bérleményből kidobott/kiejtett/kiöntött tárgyak által okozott károkért, ha a károkozót megnevezi; egyedi és jogszabályi állami kezesség) vagy a felek megállapodásán. A hitelbiztosítékok körében jellemzően ez utóbbi fordul elő.

A kezességi szerződés a jogosult (azaz jellemzően a hitelező) és a kezes között jön létre. Amennyiben a kezességben a kötelezett és a kezes állapodna meg, úgy annak jogosult általi elfogadása - akár ráutaló magatartás formájában is - mindenképpen szükséges, egyébként a kezességvállalás hatálya a jogosultra nem hat ki.

A kezességi szerződés alanya jogosulti és kötelezetti oldalon általában bárki lehet, költségvetési szerv azonban az önkormányzati hivatalok (a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerveként, költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala) kivételével kezességet harmadik személy kötelezettségéért nem vállalhat. Fontos, hogy nem értendő ebbe a körbe az egyedi és jogszabályi állami kezesség-, illetve garanciavállalás, illetve az állami viszontgarancia, amelyekre speciális szabályok vonatkoznak.

A kezesség járulékos jellege

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kezes fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Mivel a kezesség személyi biztosíték, az adós vagyonán kívül a jogosult részére a kezes vagyona is fedezetül szolgál. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni, a kezességvállalás elfogadása azonban történhet más módon is, így szóban vagy akár ráutaló magatartással. Fontos, hogy kezesség nemcsak már fennálló, hanem feltételes vagy jövőbeni követelés biztosítására is vállalható.

A kezesség járulékos jellegű biztosíték, ezért a kezes helytállási kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A járulékos jelleg egyik legfontosabb következménye, hogy a kezes érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ha például a kötelezett az alapköveteléssel szemben beszámítási kifogással élhet, úgy ezt a kezes is megteheti. Emellett a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, a kezesi felelősség kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékes mellékszolgáltatásokra is (például a kezes a késedelmi kamatok megfizetéséért is felelős), azzal azonban, hogy a perköltségekért és a végrehajtási költségekért a kezes csak akkor felel, ha a perindítás előtt a teljesítésre felszólították. Ez persze nem jelenti akadályát annak, hogy a jogosult és a kezes a kezességi szerződést közös megegyezéssel módosítsák oly módon, hogy a helytállási kötelezettség ezáltal terhesebbé váljon, mint amilyen az eredeti megállapodás szerint volt.

Mivel a kezesség főkötelezettséget feltételez, a jogosult nem teheti meg, hogy a főkötelezett tartozását úgy engedje el, hogy a kezes helytállási kötelezettsége továbbra is fennmaradjon. Ilyen esetben a kezes helytállási kötelezettség is megszűnik.

A kezesség járulékos jellegéből adódik az is, hogy érvénytelen szerződés kezességi szerződéssel nem biztosítható, illetve bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A kezesség fajtái

A kezességnek két, törvényileg is definiált fajtája van: az egyszerű (úgynevezett sortartó) kezesség; és a készfizető kezesség.

Az egyszerű kezesség alapján a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől behajtható, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Egyszerű kezesség esetén a kezes úgynevezett sortartási kifogással élhet: kérheti, hogy a jogosult először az adóstól, illetve ezektől a fent említett kezesektől próbálja meg behajtani a követelését. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja, a bíróság azonban az adóst és az egyszerű kezeseket egyetemlegesen nem marasztalja (az egyetemlegesség itt azt jelenti, hogy a teljes tartozás az adós és a kezesek bármelyikétől vagy akár egyidejűleg valamennyiüktől követelhető lenne).

Ilyen esetben a bíróság jellemzően az adóst kötelezi arra, hogy meghatározott teljesítési határidőn belül teljesítsen a jogosult részére, míg a kezest csak feltételesen kötelezi arra, hogy a tartozást abban az esetben fizesse meg a jogosult részére, ha a jogosult igazolja, hogy a követelés a főkötelezettől behajthatatlan. Megjegyzendő, hogy az említett sortartási kifogás az egyszerű kezesnek joga, de nem kötelezettsége.

Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől próbálja meg behajtani. Itt a jogosultnak nagyobb választási lehetősége van a tekintetben, hogy a követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni. A törvény főszabályként csak a felek kifejezett ilyen rendelkezése esetén teszi lehetővé a készfizető kezességet. A felek megállapodása nélkül is készfizető kezesség jön azonban létre, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy ha a kezességet bank vállalta. A jogosult természetesen készfizető kezesség esetén is megindíthatja a pert mindkét személlyel szemben, és ilyenkor az egyszerű kezesség esetétől eltérően a bíróság egyetemlegesen marasztalja a kötelezettet és a kezest a jogosulttal szembeni teljesítésre. A jogosultnak ebben az esetben jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, hogy kivel szemben kéri a végrehajtást.

A jogszabályon alapuló - törvényi - kezesség, jogszabály egyéb kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, nem készfizető, hanem egyszerű kezességvállalásnak minősül.

Több kezes

Előfordulhat, hogy ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet. Ilyen esetben a kezesek helytállási kötelezettsége tekintetében - kógens (kötelezően alkalmazandó) jogszabályi rendelkezés hiányában - a felek szabadon állapodhatnak meg. Amennyiben a felek megállapodása erre nem terjed ki, és a többes kezességvállalás egyidejűleg történt, illetve többen egymásra tekintettel vállalták a kezességet, a kezesek helytállási kötelezettsége egyetemleges.

Ebben az esetben, ha a jogosult követelését valamelyik kezes kielégíti, úgy ez a kezes úgynevezett regressz (visszakövetelési) igénnyel fordulhat a többi kezessel szemben.

Ha a kezességvállalás más-más időpontban történik, és a kezesek egymásra való tekintet nélkül vállalnak kezességet, a kezesek a kezességvállalás sorrendjében felelnek, és egyetemlegesség nem jön létre közöttük.

A kezes teljesítése, a kezesség megszűnése

Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt átszáll rá, és a kezes az eredeti jogosult pozíciójába kerül.

Ebben az esetben a kezesnek megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben, a kezes az általa teljesített szolgáltatást (de annál nem többet) követelheti a kötelezettől, és ilyen igényét a kötelezettel szemben per útján is érvényesítheti.

A kezes teljesítése esetén azonban nemcsak a követelés száll át a kezesre, hanem a követelés fedezetéül szolgáló - a kezességvállalást megelőzően keletkezett - biztosítékok (például zálogjog, kezesség, óvadék) is.

A kezes helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a követelés meg nem szűnik, vagy a főkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthető. A kezesség megszűnik tehát, ha a kötelezett teljesíti a jogosult felé fennálló tartozását, ha a kezes a jogosultat kielégíti (a fentiek szerint), illetve a kezes felszabadul akkor is, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról (például zálogjog), amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált (például elévült).

Horváth és Társai DLA Piper