Kislexikon

 

Aktív zóna
A reaktornak az a térfogata, amelyben a láncreakció végbemegy.

Alfa-sugárzás
Igen rövid hatótávolságú (levegőben néhány cm-ig eljutó), erősen ionizáló sugárzás. Tulajdonképp nagy sebességgel repülő hélium atommagok árama.

Atomerőmű
Egy vagy több atomreaktor segítségével villamos (ritkábban hő-) energiát termelő üzem.

Átrakógép
Nagy pontosságú, számítógéppel vezérelt berendezés, amellyel az üzemanyag-kazettákat kézi érintés nélkül lehet mozgatni egyik helyről a másikra.

Becquerel, Bq (ejtsd bekerel)
A radioaktív anyag aktivitását a benne másodpercenként elbomló atomok számával mérjük. Ennek egysége a Becquerel. Egy Bq az aktivitása annak az anyagmennyiségnek, amelyben másodpercenként egy bomlás zajlik le.

Béta-bomlás
Egyes atommagfajták olyan átalakulása, amelynek során a magban egy neutron protonná alakul, egyidejűleg egy elektron keletkezik, mely nagy sebességgel kilép. Egy anyagban lezajló ilyen bomlások sorozatából jön létre a bétasugárzás. A bétabomlás azoknak a magoknak a tipikus bomlásformája, amelyekben túlságosan sok a neutron. A hasadási termékek épp ilyenek, ezért bétabomlók. Innen ered a kiégett fűtőelemek igen erős sugárzása.

Béta-sugárzás
Elég rövid (de az alfa-sugárzásénál nagyobb) hatótávolságú sugárzás, nagy sebességgel repülő elektronokból áll. A magok béta-bomlásának eredménye.

Blokkszimulátor
Olyan számítógép alapú berendezés, amelyet az atomerőművi blokk időbeli viselkedésének szimulálására használnak. A kezelőszemélyzet kiképzésében és továbbképzésében igen fontos szerepe van.

Dekontaminálás, dekontamináció (sugármentesítés)
Radioaktív anyagok eltávolítása elszennyeződött berendezésekről, padlóról, falakról, szerszámokról vagy az emberi test felületéről a sugárhatás csökkentése céljából.

Dózis
Az elszenvedett sugárzásmennyiség mértéke. Lásd még Effektív dózis!

Dóziskorlát
Adott időszak vagy adott körülmények között egy személy által elszenvedhető dózis törvény által megszabott maximális értéke. Például egy "sugaras" munkahelyen dolgozó személy egy év alatt nem kaphat nagyobb dózist, mint 50 mSv.

Dúsítás
Az a bonyolult és energiaigényes folyamat, amelyben a természetes uránban igen kis hányadban (0,7%) jelen lévő 235-ös tömegszámú uránizotóp részarányát megnöveljük. A legtöbb reaktortípus csak dúsított uránnal tud működni. (A paksi reaktorok friss üzemanyaga 3,6%-ra dúsított.)

Effektív dózis
A sugárzás mennyiségének olyan egysége, amely a fizikai sugármennyiségen túl annak biológiai veszélyességét is figyelembe veszi. Egysége a mSv (millisievert, ejtsd: mili-szívert). Használatos még ennek milliomod része a nSv (nanosievert) is.

Egésztest-számláló
Az emberi test által kibocsátott összes gamma- és röntgensugárzás mérésére szolgáló, a környezeti természetes sugárzással szemben jól árnyékolt sugárzásérzékelő eszköz. A testbe kerülő sugárzó anyagok észlelésére használják. Az atomerőműben a potenciálisan veszélyeztetett dolgozókat rendszeresen ellenőrzik vele.

Elektron
A protonnál és a neutronnál mintegy kétezerszer könnyebb, negatív villamos töltésű részecske. Normál állapotban az atommagban nincs elektron, csak a béta-bomlás folyamatában keletkezik, de azonnal "ki is száguld" a magból (sok ilyen "kiszáguldó" elektron nyalábja a béta-sugárzás).

Felezési idő
Az az idő, amely alatt egy radioaktív izotóp mennyisége és így aktivitása is felére csökken a radioaktív bomlási folyamat következtében. Ez egy meghatározott radioaktív izotópra (adott nuklidfajtára) természeti állandó, például a rádium esetében 1620 év. A különböző radioaktív izotópok felezési ideje a másodperc igen kis tört részétől milliárd évekig terjedhet.

Foglalkozási sugárterhelés
A dolgozók által munkájuk következtében kapott dózis.

Folyékony hulladékok
A magenergia hasznosításának melléktermékeként keletkező, nem hasznosítható radioaktív folyadékok.

Fúzió
Lásd Magfúzió

Fűtőelemköteg, kazetta
Az uránpasztillákat tartalmazó fűtőelempálcákat egy közös szerelvénybe, közös tokba (kazettába) fogják össze. Ilyen egységenként kezelik (mozgatják) az üzemanyagot.

Gamma-sugárzás
Elektromágneses sugárzás, mint a fény vagy a hősugárzás is, de azoknál sokkal "keményebb", rövidebb hullámhosszú. Míg a látható fény vagy a röntgensugárzás az atom elektronhéjában lejátszódó folyamatok eredménye, a gamma-sugárzás az atommagban bekövetkező, ezért nagyobb energiájú folyamatokból származik. A gamma-sugár kibocsátása egy nuklid gerjesztett állapotból alacsonyabb energiaállapotba kerülésének eredménye. A gamma-bomlás tehát minőségi magátalakulással nem jár. (Nem keletkezik másfajta nuklid. Az alfa-bomlás vagy a béta-bomlás eredményeként keletkezett atommag a kiindulási magtól különböző lesz.)

Genetikus sugárzási hatások
Azok a sugárhatások, amelyek nem a sugárzást szenvedett egyedben, hanem annak utódaiban jelentkezhetnek.

Gray
A sugárdózis mértékegysége. 1 gray dózis esetén a besugárzott anyag minden kg-jában 1 joule sugárzási energia nyelődik el. A sugárterhelés régi mértékegysége a rad, egy gray 100 radnak felel meg.

Gyengített urán
A médiákban gyakran használt, műszakilag értelmetlen kifejezés. Valójában szegényített uránról van szó (lásd ott!).

Hasadás
Lásd maghasadás

Hasadási termékek
Az elhasadó nehéz magból keletkezett rendszerint két középnehéz mag.

Hasadó anyagok
Azok az anyagfajták, amelyeknek magjai hasadásra képesek.

Ion
Ha az alapállapotban elektromosan semleges atomok elektronjaikból egyet vagy többet elveszítenek (illetve többletelektront "csípnek fel"), pozitív (illetve negatív) ion áll elő. Az ehhez vezető (pl. ütközési) folyamat az ionizáció.

Ionizáló sugárzás
Olyan sugárzás, amely anyagba hatolva képes abban ionokat létrehozni. Legfontosabb fajtái az alfa-, béta-, gamma-, röntgen- és neutronsugárzás.(A látható fény és az ultraibolya sugárzás nem tartozik ide.)

Izotópok
Egy adott kémiai elem (ez egyértelműen meghatározza a protonok számát), amely csak az atommagban lévő neutronok számában (és ezáltal tömegében) különbözik. Egy elem természetes előfordulásban általában izotópjainak keverékéből áll.

Jódprofilaxis
Reaktorbaleset esetén nagy mennyiségű radioaktív jód kerül ki a környezetbe, amely a szervezetbe jutva annak kis részében, a pajzsmirigyben dúsul fel, így helyileg nagy besugárzással fenyeget. Ezért baleset esetén tabletta formájában nagy mennyiségű jódot adagolnak a veszélyeztetett lakosságnak, hogy a szervezet telítődjön jóddal, és így csökkenjen a pajzsmirigy radioaktív jódfelvétele.

Kiégés
Az a folyamat, amikor a reaktor üzemanyagból a nagyszámú hasadás következtében fogy a 235-ös tömegszámú uránizotóp.

Konténment
Nagy nyomásra méretezett olyan acél vagy vasbeton "doboz", amely az egész reaktorblokkot körülveszi, és amely még a reaktor nagy nyomású primer hűtőkörének törésekor, a fellépő nagy nyomás ellenére is megakadályozza, hogy radioaktív anyag jusson ki a környezetbe. A VVER-440 (paksi) típusú reaktoroknál ilyen létesítmény nincs, a lokalizációs torony helyettesíti.

Könnyű víz - nehéz víz
Előbbi a hidrogén legközönségesebb, magjában egyetlen protont tartalmazó változatából felépülő közönséges víz, míg az utóbbiban a hidrogén ún. nehéz hidrogén formájában jelenik meg, amelyben a proton mellett egy vagy két neutron is található (előbbi a deutérium, utóbbi a trícium). A nehézvíz jóval drágább, de kevésbé nyeli el a neutronokat, mint a közönséges ("könnyű") víz, ezért egyes reaktortípusok (deutériumtartalmú) nehézvízzel működnek. (Vigyázat! Pakson nincs nehézvíz!).

Kritikus állapot
(Vigyázat! Félreérthető szóhasználat!) A reaktornak az az állapota, amikor minden hasadásból származó 2-3 neutron közül statisztikus átlagban egy neutron hoz létre új hasadást. Ekkor a hasadások száma és ezzel a termelt energia mennyisége is időben állandó. A reaktor "sima", folyamatos energiatermelés közben végig "kritikus" állapotban van.

Lassú neutron - gyors neutron
A hasadási folyamatban gyors neutronok keletkeznek. Ahhoz, hogy jobb hatásfokkal tudjanak új hasadásokat létrehozni, le kell őket lassítani. Ezt a lassítást a moderátorban való ütközések segítségével valósítjuk meg. (A paksi reaktorokban a moderátor közönséges víz.) Ne keverjük össze a neutronlassítás és a neutronelnyelés feladatát! Az utóbbit végzi a bór, bóracél, illetve bóroldat formájában. A moderátor pedig nem arra kell, mint azt talán etimológiai asszociációk alapján szeretik írni, mondani (vö. "moderáld magad!"), hogy megfékezze a láncreakciót! Drámaian hangzik, de nem igaz! A moderátor azért kell, mert egyáltalán csak a lelassult neutronok tudják fenntartani a láncreakciót.

Lokalizációs torony
Bizonyos értelemben a konténmentet helyettesítő létesítmény az új generációs VVER-440 típusú blokkoknál (a paksi blokkok ilyenek). Hatalmas térfogatokban vizet tartalmaz, amely a primer köri hűtőkör törése esetén a kitörő gőzt lekondenzálja, így megakadályozva a nagy nyomás kialakulását az épületben. Csak rövidebb időre alakul ki túlnyomás, az is jóval kisebb, mint a lokalizációs torony hatása nélkül lenne, így az üzemi épület megerősített része e túlnyomással "megbirkózik", tömör marad. Ez azt jelenti, hogy még e súlyos (bár igen kis valószínűségű) baleset esetén sem jut ki radioaktív szennyezés a környezetbe.

Magátalakulás
Egy nuklid átalakulása más nukliddá.

Magenergia
Magreakciókban vagy magátalakulásokban felszabadult energia.

Magfúzió (fúzió)
Az energiatermelés egyik lehetséges módja, amelynek során könnyű magok épülnek össze nehezebb magokká, miközben energia szabadul fel. Ilyen folyamat adja a Nap és a hidrogénbomba energiáját is. Földi körülmények között szabályozott energiatermelő fúziós láncreakciót még nem sikerült megvalósítani. Tehát: a megvalósított atomreaktorokban nem fúzió, hanem maghasadás zajlik!

Maghasadás
A nehéz mag szétválása két olyan részre, amelyeknek közel azonos a tömege. E folyamat általában neutronsugárzással, gamma-sugárzással, ritkábban töltött magtöredék kibocsátásával jár együtt. A maghasadást rendszerint a magba behatoló neutron idézi elő, de nagyon kis valószínűséggel spontán módon is bekövetkezhet.

Moderátor
A hasadásból származó neutronok lassítására szolgáló anyag az atomreaktorokban. Lásd Lassú neutron - gyors neutron!

Monitor
Olyan készülék, amelynek célja az ionizáló sugárzás vagy radioaktív anyagmennyiség mérése és lehetőleg figyelmeztetés adása akkor, ha ez bizonyos előre beállított értéknél nagyobbá válik.

Nemzetközi Nukleáris Eseményskála
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által bevezetett hétfokozatú skála, amelynek feladata, hogy a médiák és a nagyközönség számára egyértelműbb tájékoztatást tegyen lehetővé atomerőműben bekövetkezett üzemzavarok vagy balesetek esetén. A skála 3 üzemzavari és 4 baleseti szintet különböztet meg.

1. szintű esemény. Még nem üzemzavar, csak rendellenesség, a biztonság védelmében bizonyos hiányosság keletkezik, de ez nem jelent kockázatot sem a személyzetre, sem a lakosságra nézve. (Pakson 27 reaktorév alatt 51 ilyen esemény történt.)

2. szintű esemény. Olyan üzemzavar, amelynek már lehetnek biztonsági következményei, de még a személyzet sem kaphat a dóziskorláton felüli sugárterhelést.

3. szintű esemény. Súlyos üzemzavar, amelynek során a személyzet sugárterhelése meghaladhatja a dóziskorlátot, de a környezetbe kibocsátott radioaktív anyag mennyisége nagyon csekély.

4. szintű esemény. Elsősorban a létesítményen belüli hatású baleset, a részleges zónaolvadás következménye. A legjobban veszélyeztetett személy néhány mSv sugárterhelést kaphat. A közelben élő emberekben nem, de a személyzet egy kis részénél akut egészségi hatások jelentkezhetnek.

5. szintű esemény. A telephelyen kívül is kockázattal járó baleset, a reaktorzóna nagyfokú olvadása miatt kiszabaduló radioaktív anyagok már veszélyeztethetik a lakosságot is. A baleset-elhárítási tervek részleges végrehajtása szükséges.

6. szintű esemény. Súlyos baleset, amelynek során a radioaktív anyagok kibocsátása olyan nagy mértékű, hogy a súlyos egészségügyi hatások megelőzésére a helyi baleset-elhárítási tervek teljes körű végrehajtása szükséges.

7. szintű esemény. Nagyon súlyos baleset, amelynek során a reaktortartályban lévő radioaktív anyagok nagy része kijut a környezetbe, a korai sugársérülés veszélye fenn-áll az atomerőműben és annak közvetlen környezetében, a késői egészségügyi hatások akár az országhatáron túl is jelentkezhetnek. (A csernobili balesetet ebbe az osztályba sorolták.)

Neutron
A protonnal közel megegyező (durván 1 ezrelékkel nagyobb) tömegű, villamos töltéssel nem rendelkező részecske, az atommagnak a proton mellett másik alkotórésze.

Nukleáris biztonságvédelem
Intézkedések az emberek és vagyontárgyak védelmére az ionizáló sugárzás, a radioaktív szennyeződés káros hatásaival szemben.

Nukleáris láncreakció
Olyan reakciósorozat, amelyben az egyes reakciók teremtik meg a további reakciók feltételeit. Az atomenergia termelésében döntő jelentőségű a hasadási láncreakció, amelynél a hasadásban keletkező neutronok hoznak létre további hasadásokat.

Nukleáris üzemanyag
Hasadási láncreakció előállítására alkalmas anyag (rendszerint urán), amelyet ezért megfelelő műszaki kialakítással atomreaktorok töltetéül használunk.

Nuklid
Meghatározott proton- és neutronszámmal jellemzett mag neve. Nem más, mint egy kémiai elem egy meghatározott izotópjának a magja.

Nyomottvizes reaktor
Olyan reaktor, amelynek a primer köri hűtőközege akkora nyomás alatt van, hogy abban a magas hőmérséklet ellenére (Pakson ~ 300 °C) nem forr a víz.

Önfenntartó nukleáris láncreakció
Olyan nukleáris láncreakció, amelyben egy reakció által kiváltott újabb reakciók száma átlagosan eggyel egyenlő. Így a folyamat önmagát fenntartja. Az atomenergetika szempontjából döntő fontosságú az önfenntartó hasadási láncreakció.

Primer kör
A reaktor és a hozzá csatlakozó hűtőhurkok közös neve. A benne lévő közeg általában erősen radioaktív, kikerülésének megakadályozása alapvető műszaki feladat.

Proton
Stabil elemi részecske, az atommag egyik alkotórésze. Elektromos töltése +1,602 19x10-19 coulomb. (másképpen: 0,0000000000000000001602 coulomb), és nyugalmi tömege 1,672 65x10-24 g ("hétköznapi" írásmóddal: 0,000000000000000000000001672 gramm). Ha valaki gyanakodva nézné e számokat, meg kell mondanunk, hogy értékük nagyobb pontossággal ismert, mint a hatóanyag mennyisége egy átlagos gyógyszertablettában!

Rad
A dózis régi mértékegysége. Jelenleg a gray használatos.

Radioaktív anyagok
A bomlásképes atommagokat tartalmazó, ezért folyamatosan sugárzást kibocsátó anyagok. Ezek lehetnek természetes vagy mesterségesen előállított radioaktív anyagok. Fogyásukat és így intenzitásuk csökkenését a felezési idő jellemzi.

Radioaktív bomlás
Olyan spontán bekövetkező magátalakulás, amelynek során részecskék vagy gamma-sugárzás lép ki.

Radioaktív forrás
Olyan radioaktív anyag, amely ionizáló sugárzást kibocsátó forrásként szolgál. vö. Sugárforrás.

Radioaktív hulladék
Az atomenergia hasznosításának tovább már nem hasznosítható radioaktív melléktermékei.

Radioaktivitás
Egyes atommagoknak az a tulajdonsága, hogy sugárzás (pontosabban egy-két "ionizáló sugárrészecske") kibocsátása mellett elbomlanak, más atommaggá alakulnak. Egy adott kémiai elem (kálium, vas stb.) atommagjai általában stabil, illetve radioaktív változatban is léteznek a Földön.

Radioaktív szennyezés
Radioaktív anyag olyan anyagban vagy helyen, ahol nem kívánatos.

Reaktor megszaladás
A reaktor teljesítményének igen gyors növekedése a normális üzemi szint fölé (baleseti helyzet).

Röntgensugárzás
Olyan áthatoló elektromágneses sugárzás, amely nehéz atomok elektronhéjának belső rétegeiben zajló folyamatokból származik és sokkal rövidebb hullámhosszú (azaz nagyobb energiájú), mint a látható fény, amely az elektronhéj legkülső rétegeiben lezaj-ló folyamatok terméke.

Sokszorozási tényező (k)
Az a szám, amely megmutatja, hogy egy adott pillanatban lezajló hasadásból származó neutronok a következő generációban hányszor több (kevesebb) hasadást hoznak létre. Ha k=1, a hasadások száma időben állandó, az energiatermelés egyenletes (kritikus állapot). Ha k kisebb mint 1, a hasadások száma egyre csökken, majd a láncreakció leáll (szubkritikus állapot). Ha k nagyobb mint 1, a hasadások száma, és ezzel a reaktor teljesítménye nő (szuperkritikus állapot).

Sugárbaleset
A radioaktív anyagok felhasználásával vagy az ionizáló sugárforrások alkalmazásával kapcsolatos rendkívüli esemény, amelynek során az üzemviteli személyzet vagy a környezetben tartózkodó más személyek dóziskorláton felüli sugárterhelést kaptak vagy a dóziskorlát túllépését előidéző mértékben szennyeződtek radioaktív anyaggal.

Sugárbetegség
Az egész testet vagy annak nagyobb részét érő túlzott besugárzás miatti megbetegedés.

Sugárfertőzés
A médiák által kitalált, teljesen értelmetlen kifejezés. A sugárzás hatásainál a fertőzés semmiféle közvetlen szerepet nem játszik. Ehelyett - a tényhelyzetnek megfelelően - írhatjuk: "sugárszennyeződés vagy (radioaktív) sugárzás érte" vagy "nagy sugárdózist kapott" vagy "elszennyeződött radioaktív anyaggal".

Sugárforrás
Ionizáló sugárzást kibocsátó vagy ennek kibocsátására képes készülék vagy anyag.

Sugárszennyezés
Lásd Radioaktív szennyezés

Sugárterhelés
Amikor az ionizáló sugárzás kölcsönhatásba lép az emberi testtel, akkor átadja energiáját a szöveteknek. A szervezetet ért sugárzás dózisát nevezzük sugárterhelésnek, melynek mértékegysége a gray (Gy).

Sugárvédelem, radiológiai védelem
Az ionizáló sugárzás emberre gyakorolt káros hatásainak korlátozásával kapcsolatos intézkedések, például az ilyen sugárzások embert érő mennyiségének és a radionuklidok inkorporálásának (testbe jutásának) korlátozása, és a fentiek bármelyikéből eredő fizikai károsodások megelőző korlátozása.

Szabályozó rúd
Neutronelnyelő anyagot, rendszerint bórt tartalmazó rúd (a paksi reaktoroknál kazetta), amelyet a reaktor aktív zónájába erősebben vagy kevésbé betolva változtathatjuk a neutronok és ezzel a hasadások számát, így a reaktor által termelt energia mennyiségét.

Szegényített urán
A természetes urán dúsításakor a dúsított urán mellett, amely a 235-ös tömegszámú izotópot nagyobb arányban tartalmazza, mint a természetes urán, keletkezik szegényített urán is, amely a 235-ös tömegszámú uránizotópot a természetes uránnál kisebb arányban tartalmazza. Ez atomenergetikai célokra nem használatos, az urán nagy fajsúlya miatt (nehezebb, mint az ólom) azonban igen nagy átütő erejű lövedékek készíthetők belőle. Feltehetőleg ilyen lövedékeket használtak az amerikaiak a jugoszláv háborúban. Ez a lövedék az uránnak semmilyen nukleáris tulajdonságát nem használja ki, csupán (adott méretben) nagyobb tömegét.

Szilárdítás
Folyadék halmazállapotú radioaktív hulladékok átalakítása száraz, stabil, szilárd halmazállapotú anyaggá bepárlás, majd szilárd anyagba való beágyazás útján.

Szomatikus sugárzási hatás
Olyan sugárzási hatás, amely egy sugárzásnak kitett egyed élettartama alatt jelenik meg.

Természetes háttérsugárzás
A természetben mindenütt jelen lévő, emberi tevékenységtől független ionizáló sugárzás.

Természetes radioaktivitás
A természetben előforduló nuklidok radioaktivitása.

Természetes urán
A természetben előforduló izotóp-összetételű urán. Döntő többsége 238-as tömegszámú uránizotóp, és csak 0,7%-ban tartalmazza az atomenergetika szempontjából döntő fontosságú 235-ös tömegszámú uránizotópot.

Üzemanyag-átrakás
Elhasznált üzemanyag cseréje új üzemanyagra egy reaktorban.

A Magyar Atomfórum Egyesület engedélyével
http://www.atomforum.hu/