"Költőnk és Kora"

Hatvany Bertalannak Ime, itt a költeményem.Ez a második sora.K betűkkel szól keményencíme: "Költőnk és Kora".Ugy szállong a semmi benne,mintha valaminek lennea pora... Ugy szállong a semmi benne,mint valami: a világa táguló űrben lengvejövőjének nekivág;ahogy zúg a lomb, a tenger,ahogy vonítanak éjjela kutyák... Én a széken, az a földönés a Föld a Nap alatt,a naprendszer meg a börtöncsillagzatokkal halad -mindenség a semmiségbe',mint fordítva, bennem épp egondolat... Űr a lelkem. Az anyához,a nagy Űrhöz szállna, fönn.Mint léggömböt kosarához,a testemhez kötözöm.Nem való ez, nem is álom,ugy nevezik, szublimálomösztönöm... Jöjj barátom, jöjj és nézz szét.E világban dolgozols benned dolgozik a részvét.Hiába hazudozol.Hadd most azt el, hadd most ezt el.Nézd ez esti fényt az esttelmint oszol... Piros vérben áll a tarlós ameddig a lanka nyúl,kéken alvad. Sír az aprógyenge gyep és lekonyúl.Lágyan ülnek ki a boldoghalmokon a hullafoltok.Alkonyúl. 1937. augusztus vége<< előző    következő >>