Gondom földörögő tankja alatt a föld,Meddő nemzetem hadd nyögje dühödt vasát. Ágyúzó keserűség Marja puhára göröngye szíkjét. Hörcsöghad bolya, hol vétve terem kalász:Lőárkon nyomorúl gazda barázda helytt S kóborgó ebek osztják Pénze kidőlt igahúzó barmát. Jóság légyen e föld, lassu eső ha rengÚj istent kereső bujdokolás egén! Jusson végre igazság Bő kenyeréhez a munka s eszme! Kell, termő ez a föld: hullt bele sok derék,Megforgatni ölét ésszel akarta mind S éhen dőlt bele mind: itt Száz akarat bomol őserővé. Lelkem, gépvezető, hajdan időn kapás,Föl ne hányd sorodat: nagy proletári sor! Gyűlölség-zuzatóban Áldd a vető s arató munkáját. Gondom földörögő tankja, a szörnyetegRút végzetje után szép hivatása: mint Békesség deli gépe Vonja az emberi szív ekéjét. 1923. június 12.<< előző következő >>