Felszólalók hiányában bőven az este fél nyolcas határidő előtt lezárult az új alaptörvény tervezetéhez benyújtott módosító indítványokról szóló részletes vita pénteken. Az ülést áprilisi tréfák foglalták keretbe: az elején Ujhelyi István, a parlament szocialista alelnöke nagy megdöbbenésre azt mondta: őszre halasztják az alkotmányozást, a végén pedig a jobbikos Novák Előd emlegette Csurka István MIÉP-elnök 2005-ös hamis lemondását. A képviselők előtt száz módosító indítvány fekszik, ezekről vitáztak volna estig, de az ülés már négy óra előtt véget ért.

08.38
Áprilisi tréfával nyitott a levezető elnök

"A Fidesz-frakció kezdeményezte a következő napirend elhalasztását az őszi ülésszakra" - ezekkel a szavakkal keltett megdöbbentést péntek reggel a parlamentben Ujhelyi István, az országgyűlés szocialista alelnöke. A bejelentés április 1-i tréfa volt, hiszen azt jelentette volna, hogy a kormánypártok elhalasztják az új alaptörvény elfogadását. Ujhelyi elnézést kért, majd folytatódott az ülés.

Forrás: MTI/KovA!cs Attila

08.42
Az informatikai fejlesztéseket is az alaptörvénybe írnák

Az infokommunikáció fontosságáról beszélt Nyitrai Zsolt államtitkár, aki arra emlékezett, hogy 2002-ben, amikor képviselő lett, még alig volt felnyitott laptop az ülésteremben. Az államtitkár azt a módosító indítványt ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely az alaptörvényben rögzítené, hogy az állam, működésének hatékonysága érdekében törekszik az új műszaki megoldások alkalmazására.

08.49
Eltörölné a mentelmi jogot a Jobbik

A képviselők mentelmi jogának eltörlése, illetve visszahívhatósága mellett érvelt a jobbikos Bana Tibor, aki sajnálta, hogy az alkotmányügyi bizottságban a kormánytöbbség lesöpörte indítványaikat. A Jobbik az alaptörvényben rögzítené azt is, hogy parlamenti képviselő nem lehet sem polgármester, sem önkormányzati képviselő. Bana kifogásolta azt is, hogy a kormánypárti tervezet szűkre szabja a népszavazás lehetőségét, és az alaptörvényt sem bocsátják népszavazásra. A képviselő emlékeztetett, hogy ellenzékiként még a Fidesz is támogatta a népszavazás intézményét.

08.55
Már készül az új egyházügyi törvény

A lelkiismereti- és vallásszabadságról beszélt a KDNP-s Szászfalvi László, aki szerint az alaptörvény-tervezet erénye, hogy megemlékezik a kereszténységről, együttműködést ajánl az egyházaknak, de biztosítja a szabad vallásgyakorlást. Az egyházügyi államtitkárként is dolgozó képviselő jelezte, hogy már készül az új egyházügyi törvény, amely megakadályozza majd, hogy "bizniszcsoportok" éljenek vissza a vallásszabadsággal.

08.59
Új kisebbségi önkormányzati törvény is lesz

A kormány olyan kisebbségi önkormányzati választási rendszert dolgoz ki, amely tényleges közösségi támogatással rendelkező intézményeket hoz létre - mondta Szászfalvi, utalva azokra a csoportokra, akik esetenként négyévente más-más nemzetiség nevében indilnak a választásokon. Szerinte nincs igaza a tervezetet bíráló Kállai Ernőnek, a kisebbségi jogok biztosának, az alaptörvény megfelelő szinten védi a kisebbségek jogait. Az államtitkár külön kiemelte, hogy a korábbi kisebbség és népcsoport kifejezések helyett egységesen a nemzetiség szót használja.

09.09
Szili Katalin kihagyja a vitát

Szili Katalin független képviselő következne felszólalásra felszólalásra, de nincs a teremben.

Forrás: MTI/Kovács Attila

09.11
A Jobbik nem akar független jegybankot

A Jobbik az alaptövényben rögzítené, hogy a Magyar Nemzeti Bank az országgyűlés eszköze, és a jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Hegedűs Tamás képviselő szerint le kell számolni a jegybanki függetlenség hamis mítoszával, hiszen ez kivonja a pénzkibocsátás jogát a legitim törvényhozói és végrehajtói hatalom kezéből.

09.17
Balsai nem írná bele a második köztársaságot az alaptörvénybe

Nem támogatja az 1946. évi első törvény, illetve a rövid életű második köztársaság alaptörvénybe emelését a fideszes Balsai István, aki szerint ez ellentétben áll azzal, hogy 1944-től megszállás alatt állt. Példaként azt mondta, hogy az 1944-es debreceni ideiglenes nemzetgyűlésben Vorosilov marsallnak külön karosszéke volt, hogy onnan figyelje az eseményeket (a módosító indítványt auz alkotmányügyi bizottságban leszavazták).

09.21
A slendrián kodifikációt kifogásolja Balczó Zoltán

Az 50-es számú, kormánypárti módosító indítványt kifogásolta a jobbikos Balczó Zoltán, mivel az 63 ponton tartalmaz nyelvtani és kodifikációs javításokat. Ez Balczó szerint a slendrán kodifikáció és a kapkodás eredménye, ami azt jelzi, hogy a kormánypártoknak fontosabb, hogy április 25-én, választási győzelmük évfordulóján alaptörvény legyen, mint az, hogy megfelelő minőségű legyen a szöveg.

09.27
Mi lesz az Alkotmánybíróság határozataival?

Az alaptörvény-tervezet eredetileg azt írta,. hogy nem ismerjük el az 1949-es alkotmány jogfolytonosságát - mondta Balczó, aki kifogásolta azt a kormánypárti módosító indítványt, amely kivenné a jogfolytonosság kifejezést, vagyis csak az 1949-es alkotmányt nem ismerné el az alaptörvény. Ennek Balczó szerint az Alkotmánybíróság elmúlt 22 évben keletkezett határozatai miatt van jelentősége, hiszen azokat az 1949-es évszámot viselő alkotmány alapján hozták.

09.33
A mentelmi jogot védi Rubovszky György

Nem az alaptörvényben van helye a képviselői összeférhetetlenségi szabályoknak - reagált a jobbikos javaslatra a KDNP-s Rubovszky György, aki szerint ugyanakkor ott kell rögzíteni a mentelmi jogot. A mentelmi bizottság elnökeként dolgozó képviselő érthetetlennek nevezte, hogy pont a mentelmi jog eltörlését szorgalmazó jobbikos képviselők tettek a legtöbbször panaszt a hatóságok eljárása miatt, mentelmi joguk megsértésére hivatkozva.

09.42
Novák szerint mentelmi jog mögé bújnak a képviselők

Novák Előd képviselő méltatlannak nevezte, hogy Rubovszky felrótta a jobbikosoknak, hogy bejelentik mentelmi joguk megsértését. Szerinte ez kötelezettségük, hiszen a hatályos jogszabály ezt előírja. Novák szerint ők annak szeretnének véget vetni, hogy képviselők a mentelmi joguk mögé bújnak.

09.44
Budaházy kopogtatócéduláit emlegeti Répássy

Répássy Róbert államtitkár szerint nem lehet komolyan venni a Jobbik javaslatát a mentelmi jogról, hiszen ők gyűjtöttek ajánlószelvényt a terrorizmussal vádolt Budaházy Györgynek, hogy a mentelmi jog segítségével szabadlábra kerüljön.

Forrás: MTI/Kovács Attila

09.47
Novák szerint nem ők gyűjtöttek Budaházynak

Újabb kétperces felszólalásra jelentkezett Novák Előd, aki szeront nem igaz, hogy a Jobbik gyűjtött volna kopogtatócédulát Budaházynak. Szerinte az elmúlt időszakban előfordult, hogy a kormánypártok közvádas ügyben sem adtak ki képviselőt, miközben ők azt szeretnék, hogy adott esetben a szavazata miatt is felelősségre lehessen vonni képviselőket.

09.52
Ujhelyi figyelmeztette a tárgytól eltérő képviselőket

Az alaptörvény helyett a mentelmi jogról és Budaházy Györgyről kezdtek el beszélni kétperces felszólalásokban a képviselők. Az elnöklő Ujhelyi István figyelmeztetett mindenkit, hogy ne térjenek el a tárgytól, beszéljenek az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványokról.

09.59
Elhibázottnak tartja az ÁSZ jogkörét Nyikos László

Szakmailag elhibázottnak tartja az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló részt a jobbikos Nyikos László, az ÁSZ korábbi alelnöke. Szerinte túl szűkre szabták azt a megfogalmazást, hogy az ÁSZ az államháztartást ellenörzi, hiszen a közpénzek gyakran kikerülnek onnan. Túl tág ugyanakkor az a megfogalmazás, hogy az ÁSZ a a nemzeti vagyon felhasználását ellenőrzi, hiszen ez alapján magánzsebekbe is betekinthetne.

10.02
A vármegye nevet védi egy fideszes képviselő

Történelmi példák sorolásával vette védelmébe a vármegye kifejezés használatát a fideszes Varga István. Az eredeti tervezetben így hívták a területi egységeket, de ezt egy kormánypárti módosító javaslat megyére változtatta volna vissza. Ezt az indítványt azonban kormánypárti és jobbikos képviselők az alkotmányügyi bizottságban megfúrták.

10.22
"Ez a nemzeti nem-együttműködés rendszere"

Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő azt kifogásolta, hogy szerinte több fontos elem is kimaradt az alaptörvény tervezetéből. Ilyennek tartja a járások definícióját. Hiányolja emellett a stratégiai vagyon fogalmát, vagyis azt, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak az alapvető szolgáltatásokhoz. Azt mondta, fájlalja azt is, hogy nem szerepel a tervezetben a népi kezdeményezés. Szerinte érthetetlen, hogy a nemzeti együttműködés kormánya miért hagyta ki ezt. Ez inkább a nemzeti nem-együttműködés rendszerét jelenti, mondta a képviselő.

10.28
Önálló zöldombudsmant szeretne egy jobbikos képviselő

Rendkívül pozitív elmozdulásnak tartja a jobbikos Bödecs Barna, hogy a kormánypártok hajlandók beemelni az alaptörvénybe az egészséges környezethez való jogot, illetve a szennyező fizet elvét. Bödecs ugyanakkor fontosnak tartaná a részvételi jog beemelését az alkotmányba, mivel szerinte jelenleg csak korlátozottan lehet beleszólni a döntéshozatalokba. A képviselő azt is szeretné, ha önálló maradna a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, hiszen az általános biztos által képviselt jogok rövid távon gyakran ütközhetnek a környezetvédelem érdekeivel.

10.33
Tiszta levegőt biztosítana a fideszes Heintz Tamás

A tiszta levegő megőrzését is az alaptörvénybe foglalná a fideszes Heintz Tamás, aki szerint az egészséghez való jog tekintetében már sokat javult a tervezet. Heintz emlékeztetett arra, hogy néhány hét múlva elfogadják a dohányzást nyilvános, zárt helyeken betiltó törvényt.

13