Bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatását

A következő évtizedekben jelentősen növelni kell a megújuló és az atomenergia szerepét a globális energetikában. A légkörbe kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentése az emberiség számára létkérdés.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai már Magyarországon is éreztetik hatásukat. Világszerte szélsőséges időjárási helyzetek, árvizek és aszályos időszakok, akár emberéleteket is követelő hőhullámok fordulnak elő, a mezőgazdaságban a termésmennyiség drasztikus változását lehet tapasztalni, illetve azt, hogy korábban nem ismert kártevők és kórokozók jelennek meg.

A klímaváltozás hatásait mindenki érzi. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az idei volt a második legmelegebb nyár Magyarországon, az 1901-es, első hivatalos mérés óta. Az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Az idei év júniusa pedig rekordot döntött: az év hatodik hónapja sosem volt melegebb a mérések elindítása óta.

Az emberiségnek fel kell készülnie ezekre a jelenségekre, ugyanakkor ma sem késő tenni ellenük. A klímaváltozás hatásai elsőrendű okának a rekordszintre emelkedő globális szén-dioxid-kibocsátást tartják a szakértők. Az emisszió csökkentéséhez, illetve ahhoz, hogy az energetikai rendszerek meg tudják termelni azt az egyre több áramot, amit az emberiség igényel, szükség van az atomenergiára. A klímaváltozással összefüggő hatásoknak ugyanis mintegy fele köthető az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. A károsanyag-kibocsátásában pedig jelentős szerepet játszik a fosszilis, azaz szén, gáz vagy éppen olaj elégetésén alapuló energiatermelés.

Nagy kérdés, hogy az emberiség milyen választ ad a világ egyre növekvő energiaéhségére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt működő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint például 2040-re mintegy 25 százalékkal nőhet a világ energiaigénye. Ha azonban nem valósulnak meg a szükséges energiahatékonysági intézkedések, akkor a bővülés kétszer ekkora is lehet.

Egyre több áramot igényel az emberiség, a 2017-es adatok szerint ugyanakkor a világon megtermelt villamos energia mintegy kétharmada fosszilis energiahordozókból származott, az elemzések szerint e jelentős károsanyagkibocsátással járó energiatermelést 20–45 százalékkal kellene csökkenteni az országoknak. A cél, hogy a több energiát kevesebb fosszilis forrásból állítsa elő a világ, ehhez pedig a megújuló és az atomenergia együttes fejlesztésére van szükség. Az atomerőművek már ma is óriási mennyiséggel, évi mintegy 2,5 milliárd tonnával csökkentik a globális szén-dioxid-kibocsátást, ahhoz képest, mintha termelésüket szénerőművekkel váltanák ki.

Az atomenergia a világ második legnagyobb, alacsony károsanyag-kibocsátású energiatermelési módja, a globálisan tisztán megtermelt áram mintegy harmadát nukleáris reaktorok állítják elő. Az atomenergiát csak a vízerőművek előzik meg, a vízenergia ugyanakkor nem áll rendelkezésre Magyarországon olyan mértékben, amely fedezhetné a villamosenergia-igények nagyobb hányadát.

A hazai energetikában a megújuló és az atomenergia alkalmazása szavatolja a fenntartható termelést. Magyarországon a megtermelt áram fele (50,64% volt a részarányunk a 2018-as bruttó hazai termelésből) érkezik a Paksi Atomerőműből, a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő alaperőmű ezzel jelentősen hozzájárul a villamosenergia-rendszer stabilitásához, illetve lehetővé teszi az időjárástól függően termelő megújuló energiaforrások alkalmazását is. Áramra ugyanis szükség van akkor is, amikor sem a napelemek, sem a szélerőművek nem képesek termelni. A megújuló és az atomenergia egymást kiegészítve lehet a klímaváltozás elleni harc hatékony eszköze.

Az atomerőmű működése során nem bocsát ki káros anyagokat. Klímabarát, olcsó áramot biztosít a lakosságnak és a vállalatoknak. A jelenleg működő négy paksi blokk működése például annyi oxigén megtakarításához járul hozzá, amekkora mennyiség kétmillió ember szükségletét fedezi. Vagyis gyakorlatilag annyit, amennyit az összes magyarországi erdő egy év alatt termel meg.

Azokban az országokban, ahol megkezdték az atomerőművek leállítását, helyettesítő, többségükben gáz- vagy széntüzelésű erőműveket kellett csatsorba állítani. Mindez költségesebb energiatermelést és magasabb károsanyag-kibocsátást eredményezett. Az atomerőművek leállítása emellett ellátásbiztonsági szempontból is rossz döntés, a tapasztalatok szerint ugyanis csökkenti a villamosenergia-ellátás stabilitását, végső soron pedig az áramszünetek súlyos kockázatával is jár. A fosszilis erőművekkel összehasonlítva tehát jól látható, hogy mind a tüzelőanyag, mind a kibocsátott károsanyag mennyiségét tekintve az atomerőművek garantálják a leginkább fenntartható, tiszta és olcsó energiatermelést. Egy atomerőmű, működése során lényegében szennyező anyag kibocsátása nélkül termel nagy mennyiségű áramot, stabilan. Minimális környezeti hatással üzemel, nem bocsát ki sem szén-dioxidot, sem kén-dioxidot, sem nitrogén-oxidot.

Az atomenergia előnyei egy teljesen új dimenzióban, az elektromos autók térhódításában is megjelennek. Az e-közlekedés fenntartható, klímabarát mivolta ugyanis nagymértékben múlik azon, hogy az ilyen járművek által felhasznált áramot milyen módon termelik meg. Az atomenergia áramát felhasználó autó kilométerre vetített károsanyagkibocsátása jelentősen alacsonyabb, mint szén- vagy gáz-erőművekben megtermelt villamos energiával hajtott társáé.

E-mobilitás, növekvő energiaigény, megfizethető energia, a klímaváltozás elleni harc, fenntarthatóság, környezeti szempontok – összefoglalva e tényezők miatt épül jelenleg is mintegy 50 atomerőművi blokk 15 országban, illetve működik mintegy 450 ilyen létesítmény a világ 30 országában. Emellett mintegy 100 reaktor építését tervezik a világban.