Nem jelent problémát Magyar Péternek akár a családját, akár a barátait busz alá dobni

Vágólapra másolva!
Az inkoherens karaktereket leselejtezik a választók. Erre nem egy precedens van Magyarországon is. A Magyar Péter-történet nem biztos, hogy megél több évadot, és könnyen lehet, hogy ő is kellékként végzi mások kezében – minderről Megadja Gábor beszélt az Origónak. A Századvég Alapítvány kutatóintézeti igazgatója szerint Magyarnak nem fordul meg a fejében, hogy valamiben esetleg hibázott, ezért sem jelent problémát számára, hogy akár a családját, barátait is "a busz alá dobja".
Vágólapra másolva!

– Lehet-e minimálisan is sikeres politikus, az, aki másnak akar látszani, mint ami?

– Hosszú távon biztosan nem. A politika elsősorban karakterkérdés - és ha az emberek inkonzisztenciát éreznek valakinél, az hiteltelenné válik. Magyar nemcsak más, mint aminek látszani akar, hanem az ellentéte annak, amit mutat magáról. Olyannak akar látszani, aki feláldozza magát a családjáért és a hazájáért, ehhez képest a családját, a barátait, és a hazáját is feláldozná a saját érdekében. Valójában az egész színre lépése saját magáról szól, és semmi másról. Itt az "én" a nap, és ekörül forog minden.  

– Erőteljes szónok akar lenni - ha finoman fogalmazunk, az alapadottságai enyhén szólva hiányoznak ehhez, közben Démoszthenésznek képzeli magát?

– Nyilván a hangszínével nem illik bírálni senkit. Mindenesetre ha már valakik mögé tettek pénzt-paripát-fegyvert, egy szövegírót is felvehetne. Az eddigi beszédei inkább unalmasak, egy szenior hivatalnok és egy eminens diák nyelvezetét ötvözik, megspékelve a baloldali média unalomig ismételt paneljeivel. A gondolatokra és a retorikai mutatványokra még várunk. Talán nem véletlen, hogy a szövegeire leginkább a jól szituált, felső-középosztálybeli értelmiség kíváncsi, ők nagyon vágytak már egy jólfésült jó tanulóra. 

– Egy férfias macsónak akarja mutatni magát, akiért döglenek a nők, de közben ennek ellentmond az, ami kiderült róla, hogy hogy viselkedik otthon?

– Az a gyanúm, hogy van egy ilyen típus, de idegen területre nem merészkednék, erről inkább egy pszichológusnak kéne beszélnie. Ha igaz, ami kiderült róla, akkor ezt a viselkedést inkább nem minősíteném. A nőkkel szembeni erőszakoskodásnál kevés visszataszítóbb dolog van.  
– Mennyire visszás/nevetséges/milyen hatása van, hogy egy ügyészségi kihallgatásra magával visz egy nőt? Mi lehet ennek az oka? Úgy gondolja, hogy ha ott egy nő, akkor nem tudják őrizetbe venni - ami ugye baromság -, vagy hiperférfiasnak fogják tartani?

– Nem látok bele a fejébe (hála Istennek). Lehetséges, hogy ebben is lélekturkászi szakvéleményre lenne szükség. Talán állandó visszaigazolást keres, talán demonstrálni próbál valamit.  
– Az a kép, amit megpróbál magáról festeni, az mit mutat, milyen szerinte egy ideális politikus? Aki kellékként próbál meg egy nőt használni, vagy olyannak próbálja magát mutatni, amilyen nem?

– Az eddigiek alapján számára az ideális politikus ő maga. Sőt, az ideális bármi ő maga. Ennek a típusnak általában teljesen torzult a valóságérzékelése, hiányzik az önreflexióra való képessége, és valóban elhiszi, hogy az a valóság, amit ő lát annak. Nem fordul meg a fejében, hogy valamiben esetleg hibázott. Ezért sem jelent problémát számára, hogy akár a családját, barátait is a busz alá dobja. Sőt, valószínűsíthetően egyre dühösebb és agresszívabb lesz, és ha mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelte, megpróbál a bosszú révén "sikereket" elérni. Minden és mindenki csak eszköz az "én" sikerei érdekében. 

– Az a politikus, aki másnak próbálja mutatni magát, arra hogy szoktak reagálni a választók?

– Az inkoherens karaktereket leselejtezik a választók. Erre nem egy precedens van Magyarországon is. A Magyar Péter-történet nem biztos, hogy megél több évadot, és könnyen lehet, hogy ő is kellékként végzi mások kezében.