Szijjártó Péter a jemeni húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az EU-nál

SZIJJÁRTÓ Péter; ÁLTALÁNOS KULCSSZÓ Közéleti személyiség foglalkozása politikus sajtótájékoztató SZEMÉLY
Budapest, 2024. január 30. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Abdul-Latif bin Rasid az-Zajáni bahreini külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. MTI/Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
A jemeni síita húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az Európai Uniónál Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben, valamint arra is javaslatot tett, hogy a közösség nyújtson támogatást a jemeni parti őrségnek a tengeri hajózás biztonságának garantálásához.
Vágólapra másolva!

A tárcavezető az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a kontinens és a világ is megszenvedi a Jemen jelentős területeit ellenőrző felkelők támadásait a Vörös-tengeren, amelyek veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát, biztonságát és kiszámíthatóságát.

- mutatott rá a tárca közlése szerint.

"A kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányú szállítások az európai gazdaság számára kritikus fontosságúak (.) Az, hogy Afrikát meg kell kerülni a szállítmányok egy jelentős részének, plusz heteket jelent szállítási időben, és sok-sok tíz- és százezer dollárnyi plusz költséget, s nekünk nincsen szükségünk ma egy újabb olyan globális jelenségre, amely aztán az inflációs folyamatokat megint elkezdi megpörgetni" - emelte ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

"Az egész nemzetközi közösségnek az érdeke, hogy éles, határozott fellépéssel szabaduljunk meg attól a fenyegetéstől, amely a világkereskedelem szabadságát hozza veszélybe" - szögezte le.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezért javaslatot tett arra, hogy a külügyi tanács a következő ülésén tegyen lépéseket a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, valamint kezdeményezte

a jemeni kollégájával folytatott megbeszélése nyomán, hogy az Európai Békekeret rendelkezésre álló forrásaiból a közösség nyújtson támogatást a közel-keleti állam parti őrségének a hajózás biztonságának erősítése céljából.

Aláhúzta: ezen EU-s pénzügyi alapban jelenleg 2,5 milliárd eurónyi forrás van szabadon.
Végül pedig arra is kitért, hogy a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból Egyiptomnak évente mintegy 9 milliárd eurónyi bevétele van, és ezek az összegek már most 40 százalékkal csökkentek.

"Gondoljunk csak bele, hogyha Egyiptom pénzügyi helyzete újabb kihívásokkal nézne szembe, akkor az az európai biztonságra milyen fenyegetést jelentene, tudva azt, hogy Egyiptom rendkívül fegyelmezett, felelősségteljes politikája a migrációs nyomás csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul" - mondta.