Míg a baloldalon a bűnöknek sem, a polgári, konzervatív oldalon a hibáknak is van következménye

A lemondásra adott baloldali reakciók többsége már relativizálni igyekszik a lemondás fontosságát, a 2010 utáni államfők kapcsán például a „súlytalan aláírógép” és hasonló minősítéseket használva, vagyis a tisztséget eleve súlytalannak igyekeznek beállítani – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász Novák Katalin lemondása kapcsán. A Századvég tanácsadója az interjúban azt is kijelentette: míg a baloldalon a bűnöknek sem, a polgári, konzervatív oldalon a hibáknak is van következménye. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc, Gréczy Zsolt, Niedermüller Péter, László Imre, Baranyi Krisztina, Gyöngyösi Márton, Bangóné Borbély Ildikó is olyan prominens baloldali politikusok, akik nem távoztak a politikából, holott ezt meg kellett volna tenniük. Az alkotmányjogász azt is elárulta, mi következik a lemondás után.

Hogy látja, mennyire szokatlan egy köztársasági elnök lemondása?

Az államfő lemondása korántsem megszokott a magyar demokrácia 3,5 évtizedes történetében, de került már sor hasonló esetre. Schmitt Pál 2012. április 2-án lemondott államfői tisztségéről. Ezt követően, 2012. május 9-ig Kövér László házelnök töltötte be ideiglenesen a posztot megbízott köztársasági elnökként. Megjegyzendő, hogy 

Göncz Árpád kapcsán több alkalommal felvetődött az elnöki hatalommal való visszaélés, vagy éppen súlyos politikai hiba (pl. taxis blokád vonatkozásában), mégsem mondott le, de valójában fel sem merült akkoriban ilyen (lépés a rendszerváltás utáni első államfő) lépés Göncz részéről.

A rendkívül hasonló közjogi berendezkedéssel rendelkező Németországban is akadtak arra példák, hogy a szövetségi elnökök a mandátum lejárta előtt távoztak a hivatalokból. Horst Köhler német államfő 2010. május 31-én váratlanul, és azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. Lemondását egy korábbi rádióinterjúban tett kijelentése utáni erős kritikákkal magyarázta (a vita a német Bundeswehr szerepére vonatkozó megjegyzése miatt alakult ki az afganisztáni csapatoknál tett látogatása fényében). Utódjára, Christian Wulff elnökre 2011. december 13-ától kezdve a gyanú árnyéka vetült, hogy állítólag 2007-ben, még Alsó-Szászország miniszterelnökeként tiltott adományokat fogadott el. Az államfő mentelmi jogának felfüggesztését 2012. február 16-án este indítványozta a hannoveri ügyészség, ami példátlan lépés volt a német államfői hivatal történetében. Másnap délelőtt Wulff lemondott tisztségéről.

Hogyan reagált Novák Katalin lemondására a baloldal, és hogyan értékelhető a reakciójuk?

A kétszínűség iskolapéldája, hogy a baloldali pártok a lemondást megelőzően még azzal érveltek, hogy az államfő „méltatlanná vált a tisztségére”, mert „a pápalátogatás ürügyén kegyelmet adott” a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót, ezért mielőbbi lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt. 

A lemondásra adott baloldali reakciók többsége viszont már relativizálni igyekszik a lemondás fontosságát, a 2010 utáni államfők kapcsán például a „súlytalan aláírógép” és hasonló minősítéseket használva, vagyis a tisztséget eleve súlytalannak igyekeznek beállítani. 

A következmények nélküli baloldalon soha nem történhetne meg az, ami 2024. február 10-én a nemzeti oldalon történt: beismerte a hibáját, és lemondott Novák Katalin és Varga Judit. 

Míg a baloldalon a bűnöknek sem, a polgári, konzervatív oldalon a hibáknak is van következménye. 

Gyurcsány Ferenc, Gréczy Zsolt, Niedermüller Péter, László Imre, Baranyi Krisztina, Gyöngyösi Márton, Bangóné Borbély Ildikó és még sorolhatnánk azokat a prominens baloldali helyi és országos politikusok nevét, akik nem távoztak a politikából, holott ezt meg kellett volna tenniük. És még a guruló dollárok ügyét vagy hídpénzbotrányt nem is említettem.

A New York Times szerint „szexbotrányba” bukott bele Novák Katalin. Mit akar a nemzetközi balliberális sajtó elérni azzal, hogy szánalmas hazugságokat ír?

„Lemondott Magyarország elnöke a szexuális zaklatási kegyelem miatti felháborodás közepette” – ezzel a címmel számol be az amerikai újság, a cikk alcíme: „Novák Katalin, a családi értékek kimondott bajnoka szombaton jelentette be lemondását, ő a legújabb a kormánypárt szexbotrányok miatt megbukott prominens személyiségeinek sorában”. Az amerikai baloldal egyik fő szócsöve erősen következetes jelleggel minimum csúsztat a magyarországi ügyről az olvasóinak. Tisztességes tájékoztatás és meggyőzés helyett egyértelműen negatív/ártó szándékkal, a saját politikai céljai mentén gyártja a cikkeket. Úgy, hogy mindeközben szívesen olvastunk volna inkább arról a lapban, hogy 

a Times többségi tulajdonosa, az Ochs-Sulzberger-család felmenői között rabszolgatartók is voltak, vagy hogy a Patrick Chappatte karikaturista súlyosan antiszemita “művének” megjelenése – a vak Trumpot egy Netanyahu fejű kutya vezeti – után lemond a főszerkesztő.

Mikor választhatják meg az új köztársasági elnököt?

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (a továbbiakban: Ketv.) 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Az Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdése szerint 

a köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. 

A köztársasági elnök – titkos szavazással történő – választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Alaptv. 11. cikk (2) bekezdése alapján a köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. 

A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. 

A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a – titkos – szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Alaptv. 11. cikk (6) bekezdése kimondja, hogy 

a megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Ki veszi át addig Novák Katalin helyét, meddig, és milyen jogkörökkel bír majd?

Az Alaptv. 14. cikk (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Az új köztársasági elnök beiktatásáig, tehát Kövér László látja el az államfői feladatokat. Az Alaptv. 14. cikk (3) bekezdése alapján a köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. 

Hasonlóra volt már példa a rendszerváltás utáni magyar történelemben. Szűrös Mátyást 1989. március 10-én választották meg az Országgyűlés elnökévé, és így ideiglenes jelleggel ő látta el az államfői feladatokat 1989. október 23. és 1990. május 1 között. 

Őt követte – az MDF-SZDSZ paktumnak megfelelően – Göncz Árpád, Magyarország első hivatalosan megválasztott köztársasági elnöke, aki szintén csak ideiglenes államfő volt, mivel Király Zoltán független parlamenti képviselő referendumot kezdeményezett a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról (amit az MSZP is támogatott). Az 1990. július 29-én, rendkívül alacsony részvétel mellett lezajló – és így érvénytelen – népszavazást követően 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés megerősítette a három hónappal azelőtti elnökválasztás eredményét, és így Göncz Árpád lett hazánk első államfője. 2010. augusztus 6-án választotta meg a parlament államfőnek Schmitt Pált, ő volt az első, aki nem töltötte ki köztársasági elnöki ciklusát: 2012. április 2-án – miután megállapították, hogy plagizált a diplomamunkájában – lemondott államfői tisztségéről. Ezt követően 2012. május 9-ig, Kövér László házelnök töltötte be ideiglenesen a posztot megbízott köztársasági elnökként.

A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök nyilatkozatot tesz a Sándor-palotában 2024. február 10-én. Novák Katalin lemondott az államfői tisztségről Fotó: MTI/Sándor-palota

Alkotmányjogászként hogyan értékelné a mostani helyzetet?

Az Alaptv. 9. cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az államfőnek a nemzet egységét kell kifejeznie, ehhez pedig az szükséges, hogy bírja a nép többségének támogatását, és ehhez kellő mozgástérrel rendelkezzen. Miután Novák Katalin úgy látta, hogy ez utóbbi feltételek az esetében nem állnak fenn, úgy döntött, hogy az Alaptörvény szellemiségének megfelelő lépés keretében bejelenti lemondását. Miután a magyar közjogi berendezkedés, ahogy korábban rögzítésre került, a rendszerváltás hajnalán nagymértékben merített a német mintából a köztársasági elnök protokolláris funkciója okán, 

az elnök személyében történő változás nem érinti az állam rendes működését.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK