A Visegrádi Négyesfogatot összehúzzák a közös érdekek

A „krisztusi korba” lépő, idén 33. születésnapját ünneplő Visegrádi Együttműködés látványosan feltámadt. Példának okáért, február 22-én közös kiállást szerveztek a Visegrádi Négyek agrárkamarái.

Ezenfelül február 27-én Prágában kormányfői csúcs várható, majd pediglen február 29-én országgyűlési házelnöki szintű találkozóra kerül sor. 

A közép-európai együttműködés ellenérdekelt rosszakarói számos alkalommal keltették már elhamarkodottan a Visegrádi Együttműködés halálhírét, ám ez ismételten tévhírnek bizonyult. 

A valóság az, hogy alapvető közös érdekek kötik össze Magyarországot Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával. Habár tagadhatatlanul vannak nézeteltérések, ami összeköt bennünket, messze túlszárnyalja azt, ami elválaszt. 

E téren egyesítőnek tekinthető a Visegrádi Csoport 2023-24-es cseh elnöksége által kijelölt 3 kiemelt tárgykör, amelyet a kormányfők meg fognak vitatni: az (1) energiabiztonság, a (2) stratégiai EU célok és a (3) törvénytelen bevándorlás megakadályozása. 

Érdemes emiatt közelebbről megvizsgálnunk e három területet.

1. Energiabiztonság: közös közép-európai érdekünk, hogy többforrásúvá tegyük a térségi energiaellátásunkat. Ehhez szükséges, hogy növeljük dél-észak irányba az összeköttetéseinket. E téren fontos fejlemény, hogy Lengyelország balti-tengeri kikötővárosa – Świnoujście – cseppfolyósított földgázszállítmányok fogadására alkalmas kikötővé vált. Ezáltal a V4-országok számára kinyílt egy széles tengeri kapu az északi – például norvég - gázforrások irányába. Emellett az Adriai-tenger felől, a horvátországi Krk szigetén található Omišalj kikötővárosa révén déli irányból is hozzáférünk cseppfolyósított gázszállítmányokhoz. Összekapcsolva az Adriai- és a Balti-tenger felől érkező földgázszállítmányozási útvonalakat, létre tudnánk hozni egy olyan
   dél-észak gázfolyosót, amivel jelentősen tudjuk csökkentheti a kelet-nyugat tengelyű kitettségünket. Központivá tehetjük ezáltal a V4-országok összehangoló szerepét a térségi gázellátásban.
    
2. Stratégiai EU célok: közös V4-es célkitűzésünk, hogy Dél-Közép-Európa – azaz a Nyugat-Balkán - országai mihamarabb az Európai Uniónk tagállamaivá váljanak. Ennek indoklása, hogy az Európa jövőjéről szóló vitákban hasonló értékek és érdekek vezérlik a térség nemzeteit. Magyarország számára tehát szövetségesekké válhatnak a nyugat-balkáni államok abban a küzdelemben, amelynek tétje, hogy az Európai Uniónk egy nemzeti fővárosokból kormányzott államszövetség maradjon, avagy egy Brüsszel központú szövetségi állammá váljon.

 

1. A törvénytelen bevándorlás megakadályozása: a 2015-ös bevándorlási válság kezdete óta Magyarország számíthatott a V4-es szövetségeseire, hiszen cseh, szlovák és lengyel határőrök érkeztek segítségképpen a déli határunkhoz. Az azóta létrejött V4-es határrendészeti együttműködés fontos pillére annak a védőfalnak, amely az Európai Uniónk külső határait biztosítja. A szorosabb együttműködés ezen a téren megerősíti Közép-Európa, és egyben egész Európa biztonságát. 
    

A Visegrádi Négyek cseh elnökségének a hivatalos mottója - “V4 polgárok” - kijelöli a közös utunkat: olyan gyakorlatias ügyekre kell összpontosítanunk, amelyek a polgáraink életszínvonalát, életminőségét és életbiztonságát növelik.

Ehhez korszerű autópályákra, hidakra, hajózási csatornákra, vezetékekre és vasútvonalakra van szükség. E téren várattat magára például a V4-es nagy sebességű vasútvonalak kiépítése. Ha már a Visegrádi Négyesfogatot összehúzzák a közös érdekek, itt az ideje, hogy 21. századi vasparipákkal hajtsunk tovább. Hajrá V4-ek!

Szerző: Nagy Dénes András, az Alapjogokért Központ Nemzetközi Igazgatóságának Közép-Európa elemzője